Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

Zöld Hegyvidék

Méhbarát kerület

AZ OLDAL tartalmából:

BPN_banner_no_tageline
amimeheink
Millenniumi_kiallitas_-_Meheszeti_kaptarak_-_1896_-_HU_BFL_XV_19_d_1_10_073
vizmuvek_szoroanyag
mezes_reggeli08
Istenhegyi_lejto_csp_20190516_07_after_rain
ljubljana_beepathnet_beehive_rooftop


Kérdőív

Kedves Hegyvidékiek!

Ismét segítséget kérünk a 2020 tavaszán indított felmérésünk megismétlésében. Jelen kutatás célja, hogy megismerjük a lakosság véleményét programunkkal kapcsolatban, az elmúlt 6 hónap tekintetében. (Mi változott a Hegyvidéki Méhbarát Kerület és az ehhez kapcsolódó méhészeti- és méhészettel kapcsolatos tevékenységek megítélésében, eljutott-e az információ a célközönséghez, stb.)
Ezért most arra kérünk minden hegyvidéki lakost, hogy töltse ki a kérdőívet, abban az esetben is, ha már 6 hónappal ezelőtt megtette ezt, illetve akkor is, ha most találkozik először a kérdőívvel.

Válaszait minden esetben örömmel fogadjuk!

A kérdőív kitöltésére nyitva álló idő lezárult. A kiértékeléssel 2021 elején jelentkezünk.

Köszönettel,
Hegyvidéki Zöld Iroda

ESEMÉNYEK


Beporzó barátaink a hegyvidéken

BEPORZO_BARATAINK_Hegyvidek_kiadvanyba_jav

Klikkeljen ide a poszter letöltéséhez!



A BEEPATHNET PROJEKTRŐL

BPN_banner_no_tageline

BeePathNet – Gazdagítsuk méhekkel a várost!

A BeePathNet projekt keretében a városi méhészkedés Llubjana által kifejlesztett és sikerre vitt holisztikus megközelítését tanulhatja el 5 európai város a szlovén fővárostól. A projekt a fenntartható városi méhészkedés megalapozását és fejlesztését célozza.

A méhek és más beporzó rovarok népszerűsítése az egész város bevonásával, valamennyi szereplővel és érdekelttel együttműködésben valósul meg, ezáltal egy fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezet felé teszünk lépéseket, a természeti erőforrások megóvását, a biológiai sokféleség fejlesztését szolgáljuk.


Főbb tevékenységek a projektben

Valamennyi projekttevékenység az 5 partnervárosban működő, helyi támogató csoportok tagjainak és a csoport koordinátorának erőforrásaira összpontosít, annak érdekében, hogy elsajátítsák és hatékonyan alkalmazzák mindazokat a készségeket és mindazt a tudást, amelyek segítségével megteremtik a városukban a beporzó barát kerület és a méhészkedés holisztikus megközelítésének feltételeit és továbbfejlesztik azokat.

A projektmegvalósítás során számos tematikus találkozót és eseményt szervezünk, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, és más városokban is terjesztjük a mozgalmat.

A legfontosabb projekttevékenységek:

  • munkacsoportok (helyi támogató csoportok) működtetése és a beporzó barát kerület valamint a városi méhészetre vonatkozó cselekvési tervek kidolgozása a partnervárosokban;
  • a BEE PATH jó gyakorlat megismerését szolgáló tanulmányút a partnervárosokban tevékenykedő helyi munkacsoportok tagjainak részvételével;
  • a jó gyakorlat átvételét szolgáló esettanulmányok kidolgozására és a különféle témakörök megvitatására szolgáló partnerségi találkozók: biológiai sokféleség fenntartása a városi területeken, BeePathNet oktatási csomagok, szemléletformálás, a „méh és beporzó barát hálózatok” fejlesztése, és új méhészeti termék fejlesztése;
  • tematikus útmutatók, hírlevelek és projektkézikönyv készítése annak érdekében, hogy a projektben felhalmozódó tudást a partnerségen belüli és azon kívüli érdekelt felek számára továbbadhassuk;
  • a projekteredmények, tapasztalatok, tudás, jó gyakorlatok terjesztése a különféle kommunikációs csatornákon keresztül;
  • 2020-ban, a méhek világnapja (május 20.) kapcsán egészen 2020 év végéig események szervezése mind a 6 partnervárosban a BeePathNet projekt égisze alatt, emellett számos más helyi esemény és rendezvény lebonyolítása;
  • BeePathNet projektzáró konferencia szervezése 2020 novemberében Ljubljanában.


BeePathNet partnerség:

A BeePathNet hálózatban 6 EU város dolgozik együtt – Ljubljana (Szlovénia) mint vezető partner, Amarante (Portugália), Bydgoszcz (Lengyelország), Cesena (Olaszország), Nea Propontida (Görögország), és Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (Magyarország).

A partnerség összetétele biztosítja, hogy a BeePathNet projekt a méhészkedéssel összefüggésben a klimatikus viszonyok többségét lefedje (atlanti, kontinentális, mediterrán, alpesi), valamint a városok közötti kulturális és társadalmi különbségek hatásainak figyelembevételét is lehetővé teszi. Ezen felül, a partnerek kiválasztása úgy történt, hogy eltérő tapasztalatok és jó gyakorlatok csatornázódhassanak be a projektmegvalósítás folyamatába. Mindez lehetőséget ad arra, hogy EU szinten bármelyik város adaptálhassa a jó gyakorlatot.

A BEE PATH-től a BeePathNet hálózatig

Minden akkor kezdődött, mikor Ljubljana 2015-ben létrehozta a BEE PATH-ot, amely két és fél év alatt a helyi érdekeltek hálózatává fejlődött, egy önkéntes alapon működő platformot teremtve a városi méhészkedéshez kapcsolódó kihívások megvitatására, megoldások keresésére és új termékek fejlesztésére. A BEEPATH emellett egy turisztikai és oktatási hálózat, amely a méhek és a városi méhészet fontosságát hangsúlyozza. Egy oktatási program, amely a célcsoportok szemléletformálására törekszik. “Kutatóközpont”, új vállalkozói ötletek fejlesztéséra irányuló inkubátor.

Ljubljana sikerét az URBACT Program Jó Gyakorlat címmel jutalmazta, de ez korántsem jelenti azt, hogy a BEEPATH egy befejezett projekt lenne. Sokkal inkább egy folyamatosan mozgásban lévő, naponta fejlődő projektről van szó. Ráadásul Llubljana úgy döntött, hogy kihasználja az URBACT program által biztosított lehetőségeket és a BeePathNet Transzfer Hálózat projekten keresztül átadja a jó gyakorlatot más uniós városoknak, és így alkalma nyílik arra is, hogy a partnervárosoktól tanuljon, ezáltal továbbfejlessze a jó gyakorlatát.

A városok méhekkel történő gazdagítása a hálózatunk kiépítésével elkezdődött és folyamatosan halad előre. Csatlakozol hozzánk?


További információk:
Honlap: www.urbact.eu/beepathnet (kialakítása folyamatban)


HOGYAN KELL VISELKEDNI MÉHÉSZETEKBEN, KAPTÁRAK, MÉHEK KÖZELÉBEN?

A hiánypótló kis íratlan szabály-, illetve jótanács-gyűjteményt Nina Ilič, a BeePathNet projekt ljubljanai csapatának tagja írta össze.
Ha utunk során méhekkel találkozunk, és betartjuk a felsorolásban foglaltakat, akkor így a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy ők is barátként tekintenek majd ránk.
(A fájl letölthető a szövegre, vagy a linkre kattintva: https://www.hegyvidek.hu/download.php?docID=76381)

MI KÉRDEZTÜNK, ÖNÖK VÁLASZOLTAK - KÉRDŐÍVÜNK EREDMÉNYEIRŐL RÖVIDEN

2020 tavaszán kérdőívben kérdeztük meg a hegyvidékiek véleményét a méhbarát tevékenységekkel kapcsolatban. Kis füzetkénkben összegezve letőlthetők a kérdésekre érkezett válaszok, illetve a kitőltők által feltett kérdéseket is itt igyekeztünk mi megválaszolni.

Milyen növényekkel kedveskedhetünk a helyi beporzóknak?

Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogyha nem is telepítek egyből méhkaptárt, mégis hogyan járulhatok hozzá a beporzók fennmaradásához, s így a biológiai sokféleség megőrzéséhez?!
Ehhez nyújt egy kis segítséget a teljesség igénye nélkül, ám - különösen a helyi fajokra fordított - nagy odafigyeléssel összeállított kis lista. Elkészítésében külön köszönet illeti Donkó Kata Sárát (állattenyésztő mérnök) és Rácz Tímeát (agrármérnök), akik a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet Méhészeti és Méhbiológiai Osztály munkatársai, illetve köszönet a közreműködésért a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat tagjainak is!

A lista a szövegre, vagy a linkre kattintva tölthető le https://www.hegyvidek.hu/download.php?docID=76567



Szomjasak-e a méhek? A szakértő válaszol


Legutóbbi, méhekkel és beporzó rovarokkal kapcsolatos facebookposztunknál élénk beszélgetés kezdődött a rovarok itatásával kapcsolatban. Megkérdeztük a témában a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat egyik tagját, Vásárhelyi Tamás biológus kutatót, hogy írjon erről a témáról nekünk. Válasza itt olvasható: https://www.hegyvidek.hu/download.php?docID=76570


KISZÁMOLÓ

BeePathNet_Challenge




A Beporzók napja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A beporzók napja a természetvédelmi jeles napok sorába 2018-ban javasolt nap, március 10-e.

Az ELTE Természettudományi Kara tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének egy oktatója és egy hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én. A felhívásban már számos intézmény és civil szervezet támogatására hivatkozhattak, mert mértékadó hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok ismerték a problémát és helyeselték a figyelemnek, a mozgósításnak ilyen magas szintjét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már korábban is felkarolta a beporzók ügyét. A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása,[1] [2] tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.

A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Ezeknek is szerepe van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.

A kezdeményezők a honlapon és a létrehozott Facebook-oldalon,[3] továbbá ismeretterjesztő cikkekben,[4] előadásokban, rádió- és tévéinterjúkban kampányoltak két hónapig, és mások is a javaslat mögé álltak.[5] [6] A folyamatot szakdolgozatban és később szakcikkekben is leírták. Mindennek eredményeképpen a Kárpát-medence 20 településén 24 program jött létre, a legnagyobb létszámú a Magyar Természettudományi Múzeumban, 800 vendéggel (és 6 médium jelenlétével), a második legnagyobb Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Állattani Múzeumában.

2019-ben kevesebb energia jutott a kampányra, de hasonló volt az eredmény. Ebben az évben létrejött a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja.

2020-ban a Magyar Múzeumok online folyóiratban felhívás jelent meg,[7] hogy minden múzeum, szakmai területétől függetlenül, csatlakozzon a jeles nap megünnepléséhez, számos portál és folyóirat, rádió és tévéműsor foglalkozott a beporzással, a beporzókkal, és a kezdeményezők is folytatták Facebook-kampányukat. Végül 46 múzeum közreműködéséről érkezett hír, de néhány helyen a koronavírus járvány miatt elhalasztották a nyilvános eseményt. Egyetemeken, iskolákban zajlottak még események. Több településen és Budapest X., XII. kerületében közterületen avattak rovarszállót, és több másik kerület is tervezi ilyenek létrehozását.






aktualitások

Beporzó barátaink

Megjelent Természeti Kincsek a Hegyvidéken kiadványsorozatunk második kötete, melyben Vásárhelyi Tamás tollából tudhatjuk meg, milyen változatos is kerületünk rovarvilága. A szerző érdekfeszítő stílusban, képekkel illusztrálva mutatja meg nekünk, hogy melyek is azok a kis élőlények, melyeknek köszönhetjük előző kötetünk színkavalkádos virágkölteményeit is.

A kiadvány a címre, vagy ide kattintva tölthető le.

A Nyár virágai a hegyvidéken

Mind a Hegyvidéki lakosoknak, mind a kerületet érintő túrázók számára hasznos lehet legújabb kiadványuk, mellyel könnyen beazonosíthatók a nyár Hegyvidéken őshonos lágyszárú virágai.
Nyissa meg Ön is a lapozható verziót a címre kattintva, vagy töltse le innen pdf formátumban.

Beporzók és a zene

Kiket ihhletett meg a zeneszerzők világából a kis beporzók élete és munkája? Milyen darabokkal adózott például Feélix Mendelssohn, Francz Schubert, vagy Rimszkij-Korszakov a méhek iránti tiszteletének? Hogyan ültetik át a filmekbe a rovarokat?
Sok más érdekes kérdés mellett erre is választ kap az érdeklődő Vásárhelyi Tamás most indult heti rendszerességű szórakoztató online sorozatából. Érdeklődőknek katt a címre.

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV


Lakossági kérdőívünk május 20-ával lezárult. Köszönjük a visszajelzéseket, a beérkezett adatokat kiértékelés után feltesszük honlapunkra.

Köszönjük a segítséget!



Mit tehetünk a környezetünkért, ha városi erkélyünk van?

- az eredeti cikk a Hegylakó Magazinban jelent meg -

Mit tehetünk a környezetünkért, ha városi erkélyünk van?

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség kérdésköre egyre komolyabb és hangsúlyosabb feladat. Higgyük el, hogy a magunk eszközeivel még akkor is tehetünk ezért, ha mindössze egy erkélyünk van.

 
A világszerte tapasztalható környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, az élőhelyek számának drasztikus csökkenése, a táj felaprózódása és átalakítása, a túlhasználat csak néhány a problémát kialakító, befolyásoló tényezők közül.

Az ENSZ biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudományos világszervezete 2019 májusában fogadta el azt a több mint 100 kutató által készített jelentést, amely szerint napjainkban körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokan közülük évtizedeken belül eltűnhetnek. Köztük vannak többek közt a beporzást végző rovarok is, amelyek az emberiség élelmiszereinek előállításában segédkeznek.

Gazdagítsuk a sokféleséget!

Ezt a komoly gondot nyilván nem oldhatjuk meg otthonainkból, de mi is tehetünk azért, hogy a magunk részéről – ha csak egy apró lépéssel is – hozzájáruljunk a szűkebb környezetünkben élő állat- és növényvilág sokszínűségének megőrzéséhez. A természetes élőhelyekhez képest a városok flórája és faunája nyilván kevéssé változatos képet mutat, mégis ezeken a területeken is találunk ökoszisztémákat, állat- és növénypopulációkat.

Az emberek és az élővilág szempontjából is lényeges, hogy településeinken, városainkban is megőrizzük, gazdagítsuk a helyi biodiverzitást, természetes sokféleséget, sőt újabb és újabb tereket, részeket csatoljunk be a zöldhálózatokba. Parkok, ligetek, fasorok, növényágyások, magán- és intézményi kertek, arborétumok, tetőkertek, zöldtetők, zöldfalak, élővizek, illetve az ezeket összekötő zöldfolyosók számos állat- és növényfajnak biztosítanak életteret. Itt, a kerületben például az Istenhegyi utat övező rézsűn, 2018 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területe, a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája egy közös gyepkezelési kísérletbe fogott.

Ennek célja, hogy szeretnénk visszaállítani az eredeti, természetközeli gyepművelést, melynek eredményeképpen helyreállíthatjuk az őshonos növényzetet, és ezzel megnöveljük annak fajkészletét. Ez a fajta területkezelés hozzájárul a beépített környék élőhelyeinek, zöldfelületeinek stabilitásához, a talaj tápanyagtartalmának megőrzéséhez és a terület gyommentesen tartásához.

Mindez a közeli kertekre is jótékony hatással lesz, mivel könnyebben visszaszoríthatók a kártevők, és az allergén növények is nehezebben tudnak megtelepedni a területen. A gyep kezelésével helyreállíthatjuk a növényzetet, megnöveljük annak fajkészletét, és ezzel a beporzást végző és egyéb rovarok, valamint a velük táplálkozó énekesmadarak állományát.
 
A jó hír az, hogy ehhez az elengedhetetlenül fontos munkához akkor is csatlakozhatunk, ha csak egy városi balkonunk, teraszunk van. Íme néhány tipp, hogyan!
 
Termeljünk magunknak zöldséget, fűszereket!

A biodiverzitást óriási mértékben befolyásolja a nagyüzemi mezőgazdálkodás. A művelés alá vont hatalmas területek, a monokultúra, a tonnaszám kipermetezett növényvédő szerek, a túlzott műtrágyahasználat, a talaj túlhasználata – csak néhány az ipari szintű agráriumhoz kötődő problémaforrás közül. Bár minden beszerzésünket nem tudjuk függetleníteni ettől a rendszertől, mégis törekedhetünk arra, hogy minél több élelmiszert állítsunk elő saját magunk számára, illetve vásároljunk meg kistermelőtől, kisgazdálkodótól, közösségi mezőgazdálkodótól. Az ilyen kisebb léptékű, vegyszermentes, ökológiai szemléletű mezőgazdaság jóval kisebb környezeti terhet ró a természetre, és nem avatkozik bele drasztikusan a helyi szintű ökológiai rendszerekbe.

Balkonon, teraszon is termeszthetünk zöldségeket és fűszernövényeket, szerencsére évről évre egyre több erkélyen bukkannak fel minikonyhakertek. Elegendő hozzá nagyobb ültetőedényeket, cserepeket, balkonládákat beszerezni, vagy a rendelkezésünkre álló hely méretétől függően magaságyást kialakítani. Paradicsom, saláta, paprika, cukkini, padlizsán, cékla, fűszer- és gyógynövények, szamóca és egy sor más zöldségféle sikerrel termeszthető tetőkertekben, teraszokon is, ráadásul permetezőszerek nélkül.

A kereskedelmi forgalomban már kaphatók külön balkontermesztéshez nemesített vetőmagok is, érdemes utánajárni! Ha eddig még csak virágokat nevelgettünk az erkélyen, próbáljuk ki a zöldségtermesztést is, a befektetett munka minden bizonnyal megtérül, amint az első zamatos termést betakarítjuk. A Zöldboltban például különféle biovetőmagokat szerezhetünk be.

Legyen madárbarát balkonunk!

A kerttulajdonosoknak viszonylag könnyű dolguk van, ha madárbarát zöldfelületet szeretnének kialakítani maguk körül. Ám azok is kivehetik részüket ebből a fontos természetvédelmi munkából, akiknek balkonjuk vagy teraszuk van. Télen etetéssel, itatással segíthetik a tollas repülőművészeket, nyáron madárfürdő és itatóhely kialakításával. Sőt, az alacsonyabb emeleteken a sarokban, a falra szerelve madárodút is el lehet helyezni, előbb-utóbb biztosan rátalál egy költőhelyet kereső madár.

Az ilyen fészkelési lehetőségekre igen nagy szükség van, hiszen városainkban – de sok helyütt az erdeinkben is – hiányoznak az idősebb és holt fák, amelyeken természetes módon kialakult üregek segítik az odúlakó madarak fészkelését. Számít tehát minden egyes kihelyezett odú.

Ültessünk és gondozzunk virágokat!

A városokban sokszor nehéz dolguk van a beporzóknak. A rendszeresen nyírt gyepeken, zöldfelületeken ritkán találnak virágot, a fák és a cserjék sem virágoznak tavasztól őszig folyamatosan.

Sokat segíthetünk, ha minél több teret, ablakot és teraszt virágosítunk! Sőt, a nagyobb erkélyeken akár kisebb cserjéket is nevelhetünk, amelyek további színfolttal gazdagítják nemcsak a látványt, de a táplálkozó- és élőhelyek tárházát is.

A beporzók – mint például a pillangók, szenderek – előszeretettel keresik fel az akár balkonon, teraszon is nevelhető levendulát, méhbalzsamot, kakukkfüvet, mézvirágot, vaníliavirágot, nyári orgonát és számos más színes, illatos növényt.

Évelő vagy egynyári futónövényekkel is növelhetjük a balkon zöldfelületeit, ami ráadásul a mikroklímát és a hőérzetet is javítja. Ha pedig olyan házban lakunk, dolgozunk, amelynek tetőkert kialakítására alkalmas tere, lapos teteje van, akkor „nagyban” is belevághatunk a növényesítésbe!

Örömteli, hogy egyre több zöldtető is létesül hazánkban. Ezek a jelenleg még elsősorban inkább új társasházak, irodaházak tetején megbújó zöldfelületek is a városi biodiverzitás hasznos építőkockái.

A Hegyvidéki Önkormányzat egyedülálló módon 2009 óta az építési szabályzatában előírja, hogy új lapostetők létesítése és meglévő lapos tetők rekonstrukciója esetén legalább extenzív zöldtetőt kell kialakítani. A szakmai hátteret 2017 óta a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége biztosítja, mivel a kerületben kiemelt fontossággal bír a már meglévő zöld felületek megóvása és azok növelése ilyen alternatív megoldásokkal is.
 
Helyezzünk ki rovarhotelt!

A teraszokon, balkonfalakon biztosan akad olyan hely, ahová fel tudunk akasztani egy-egy kisebb rovarhotelt. Üzletben is kaphatók tetszetős darabok, de készíthetünk – az egyszerűtől az összetettebb verzióig – mi magunk is sokfélét.

A legkézenfekvőbb megoldás, ha egy maroknyi nádat vagy más üreges növényszárat kötünk egybe, és fedettebb, védettebb helyen akasztjuk fel fára, ágra. A magányos beporzóknak minden megtalált kis üreg lehetőséget biztosít az utódneveléshez, a beporzók segítése pedig nemcsak az állatvilág, hanem a saját érdekeinket is szolgálja.

Méhbarát kerület

A XII. kerületi Önkormányzat elkötelezett a lakosságnak kedvező zöld, egészséges városi környezet kialakításában, ahol a méhek és más beporzó rovarok is otthonra lelhetnek.

Most megjelent online kérdőívünkkel otthonából tud visszajelzést adni tavaly kezdődött Méhbarát kerület projektünkkel kapcsolatban, melyet többek között a Hegyvidék biológiai sokféleségének megőrzéséért indítottunk. Válaszaival hozzájárul, hogy az önkormányzat egy zöldebb és egészségesebb városi környezetet alakítson ki, ahol a méhek és emberek egymás mellett élhetnek és fejlődhetnek.

A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, és megközelítőleg 5 percet vesz igénybe.

MOMKULT programok

A kedves olvasók figyelmébe ajánljuk a MOMKULT programfüzetét is. Ugyan a rengeteg érdekes programajánlat a járvány elvonultáig elhalasztásra került, de a füzet a legkisebbek számára kifestőkkel is segít megérteni kis barátaink, a méhek, és beporzótársaik fontosságát, ami jó szórakozást nyújt az otthoni tartózkodás idején is.
amimeheink

MÉHLEGELŐK ÜLTETÉSE - OKTATÓFILM (VIDEÓ)






BARABÁS VILLA KAPTÁR (video)





TEGYÜNK EGYÜTT A MÉHEKÉRT!

Vessünk közösen, minél több méhlegelő növényt…

Kedves Méhbarátok, Méhszerető Ismerőseim,

Mindennapi méhészeti munkám során is tapasztalom, hogy a változékony, romló környezeti átalakulások érzékenyen érintik a környezeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, a házi méheket (Apis mellifera) és a vadon élő, hártyásszárnyú fajok színes világát.

Minden apró hasznos élőlény öröm a kertben. Öröm látni és tapasztani, hogy a megalkotott világban eleségre, és otthonra is lelnek. Fontos ajándék számunkra, hogy a betelepülő állatok hasznot is hajtanak számunkra, melyet jól végzett munkánkért kapunk cserébe. Érdemes tudni arról is, hogy bizonyos állatok környezetre gyakorolt hatásától, milyen nagy mértékben függünk.

 

Számomra, nagy öröm a méhek világának folyamatos felfedezése, amit már, 27 éve végzek. Szeretem a méhek világát. Jelenleg a méhészeti ágazatnak sok gonddal kell szembenéznie, ilyen, a környezet, klímaváltozás hatása, a méhlegelők összetételének átalakulása, a változó terméshozam, a szűkülő értékesítési csatornák és a méhegészségügyi problémák hatásai.

Kérlek tudjatok róla, hogy ezeknek az élőlényeknek az élettevékenysége, nagyban hozzájárul a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. A ma termesztett növényeink 83%-ának termékenysége nagyban függ a beporzó rovaroktól és a beporzás intenzitásától.

Úgy tapasztalom, hogy a méhekre, lassan, a mezőgazdaságban is felelősségteljesen, egyre nagyobb figyelmet fordítanak.

Mit jelent az a fogalom, hogy hanyatló élettér?

Azt jelenti, hogy sajnos egyre több az olyan időszak a Kárpát – medencében, amikor a méheink nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak a természetben nektár- és pollenforrást. A szántóföldi mézelő kultúrák közül országos, nagy kiterjedésű vetésszerkezettel, a repce és a napraforgó, az erdei méhlegelők közül, összefüggő területtel, az akác rendelkezik. Megfigyeltem, hogy nemcsak a méhcsaládok tavaszi fejlődésénél, hanem a júliusi-augusztusi hónapokban is fontos lenne, hogy folyamatosabban álljanak rendelkezésre hordást adó növényeink. Az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb hordástalan időszak legyen a méhcsaládoknak. Kitűzött cél, és célunk, hogy a táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán folyamatosan javítsunk.

Röviden, mit lehet tudni a méhlegelőkről?

A méhlegelők többfunkciós területeknek tekinthetők. A méhlegelők tájkép kialakításában betöltött szerepe nagyon fontos tényező. A méhlegelőnek hasznosított területek kiemelten szolgálnak más állatok élőhelyéül, táplálékforrásául. A mozgatatlan területek, szegélynövények, vadlegelők, vadföldek, a nagyobb területen vetett takaró- és zöldtrágyanövények, a mezőgazdasági helyes gyakorlat részévé váló köztesnövények, nagy lehetőséget kínálnak, a termelési évben, minden beporzó rovarok számára is.

A méhlegelők és a területeik csak összefogással javíthatóak. Úgy gondolom, hogy a kiskert tulajdonosok, a park és kertépítők, kertbarátok, a zöldfelület fenntartók, a mezőgazdaságban dolgozók, a nemzeti parkok szakemberei, az erdőgazdaságok döntéshozói, a vadásztársaságok vezető testületei közösen sokat tehetnek.

Milyen növényeket ültessünk vagy vessünk a beporzó rovarok számára?

Sokan megkeresnek, segítséget kérve, hogy milyen növényeket ültessenek vagy vessenek és mikor a beporzó rovarok számára. A tavaszi és nyár eleji vegetációs időszakban, tág lehetőségben intenzíven mézelő fajok közül több félcserje és cserje is szerepel. Fontos, hogy milyen növényekből állítjuk össze az út menti fásítások, telepítések, a szélfogó erdősávok, a közterületek, a parkok, a családi házak kertjeinek növénytársítását.

Társadalmi és élőhelyfejlesztési szempontból, a mézelő szántóföldi és erdei kultúrák mellett egyre nagyobb szerep jut a szántóföldi vetésszerkezetben, a jól mézelő alternatív növényeknek, mint a mustár, az olajretek, a bíborhere, a facélia (mézontófű), vetési bükköny, szarvaskerep és a pohánka.

 

Saját tapasztalat alapján összeállított méhlegelőnek vethető virágmagkeverék, általában egy vagy többéves fajta növényekből állnak. Szeretném javasolni, ha méhlegelőnek vetett sávoknak a legideálisabb összetevői olyan évelő növények, amelyek hosszan szinte folyamatosan virágoznak. Az előállított keverékek növényi faj összetétele változó. Az egyéves növényi keverékekben önfelújító vagy áttelelve megújuló növényeket használunk. A többéves keverékekben, jelentős mennyiségben tartalmaznak évelő pillangósokat, mint a szarvaskerep, fehér-, vörös here, lucerna növényeket.

Szeretném felhívni a figyelmet a fák jelentőségére is. Az akác faj és fajtákon kívüli fontosabb fafajok ritkán erdőalkotók, ezekkel leginkább, elegyes fafajként találkozhatunk. A cserjék közül a kökény, a som és a galagonya jelentősége a kiemelkedő. Az erdészeti, méhészeti erdészeti rendszertan, fűz fajokat, a virágos kőrist, a hárs fajokat, a vadkörtét, a szelídgesztenyét, a zselnicemeggyet kiemelten fontosnak tartja.

Hogyan és mikor alakítsunk ki virágos méhlegelőt?

Az elmúlt napokban a kertembe virágmag keveréket vetettem (képeken látható), a beporzó rovarok számára.

mag1

Ökológiai előnye, hogy rengeteg élőlénynek nyújt lakóhelyet és folyamatos virágpor gyűjtési lehetőséget biztosít a rovarok számára. A növények között békák, sünök, gyíkok élhetnek. Fontos a növények közötti egyensúly, mert, ha a talaj túl termékeny, az erősebb növények átvehetik az irányítást, elnyomva a többi virágos növényeket.

Ha méhlegelőt, akarunk készíteni, akkor a talajt tápanyaggal lássuk el, komposzt, vagy szervestrágya a legjobb. A vetőmag keverék a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethető.

A nagy faji összetétel garantálja, hogy a keverékből mindig lesznek növények, melyek szépen fejlődnek, és feladatukat betöltik. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a veszélyes egyszikű gyomokra figyeljünk, mert gondokat okozhatnak a területeken (közönséges tarackbúza – Elymus repens).

mag2

Talaj-előkészítés során, figyeljünk, az asztalsimaságú területre, mert a keverék nagyobb számban tartalmaz apró magvú növényeket. Figyeljünk a talajnedvesség megőrzésére. Vetés után, ha tehetjük hengerezzünk.
Megvetés ideje lehet ősszel és tavasszal egyaránt. Én, most tavasszal vetettem el. Vetőmagdózis tekintetében a vetőmagkeveréket; 1 m2-re 15-20 gramm-ot számoltam. Vetésmélység 1 – 1,5 cm mélyen, a fellazított talajba. E keverék vegyes fajgazdag magkeverék, jól bokrosodik, elágazásokkal teljesek a növények. Sűrű állomány se jó. A talajt ne hagyjuk kiszáradni, öntözzük be, de arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg a víz

A méhek által látogatott növények méhészeti értéke több tényezőtől, körülménytől függ. Az egyes növények méhészeti értékének sikeres megállapítása miatt, a méhésznek nagyon fontos, hogy felismerje, az egyes méhlegelő-növényeket, a virágok szerkezetét, a virágzási időt, a nektár és a virágpor mennyiségét, valamint minőségét is.

Méhlegelő

A méhlegelő, mely a méhészet termelékenysége szempontjából alapvető fontosságú, a kora tavasztól késő őszig virágzó és méhek, egyéb viráglátogató rovarok áltat látogatott növények összességéből áll. A rendkívül sokféle, vadon vagy termesztésben előforduló méhlegelőnövényünk nem egyformán értékes a méhek, méhész számára. Vannak növények, amelyeket csak virágporért, vagy csak nektárért keresnek fel a méhek, más fajok virágaiban pedig mindkettőt megtalálják. Vannak, amelyekre tömegesen szállnak, némelyeket azonban csak szükségből látogatnak.

Az egyre változó környezetünk mellett, a méhlegelők bővítése, javítása, közös ügyünk és feladatunk. Tegyünk Együtt a megporzó rovarokért, a környezetünk védelme és megóvása érdekében is!

Együtt – Mindenkiért!

VADVIRÁG MAGKEVERÉK ÖSSZETÉTELE

Közönséges cickafark

Achillea millefolium

Nyúlszapuka

Anthyllis vulneraria

Harangvirág

Campanula persicifolia

Fodros bogáncs

Carduus nutans

Terjőke kígyószisz

Echium vulgare

Festő csülleng

Isatis tinctoria

Mezei varfű

Knautia arvensis

Réti margitvirág

Leucanthemum vulgare

Pézsmamályva

Malva moschata

Orvosi somkóró

Melilotus officinalis

Baltacim

Onobrychis viciaefolia

Pohánka

Fagopyrum esculentum

Szarvaskerep

Lotus corniculatus

Facélia

Phacelia tanacetifolia

Fehér mustár

Sinapis alba

Bíborhere

Trifolium incarnatum

Vetési bükköny

Vicia angustifolia

Orvosi szappanfű

Saponaria officinalis

Hólyagos habszegfű

Silene vulgaris

Gilisztaűző varádics

Tanacetum vulgare

Ökörfarkkóró

Verbascum thapsiforme

Körömvirág

Calendula officinalis

Magvas gomborka

Camelina sativa

Koriander

Coriandrum sativum

Parlagi pipitér

Anthemis arvensis

Vad búzavirág

Centaurea cyanus wild

Réti imola

Centaurea jacea

Vad margaréta

Chrysanthemum leucanthemum wild

Mezei katáng

Cichorium intybus

Vetési szarkaláb

Consolida regalis

Tarka koronafürt

Coronilla varia

Keleti szarkaláb

Consolida (Delphinium) orientalis

Tejoltó galaj

Galium verum

Közönséges orbáncfű

Hypericum perforatum

Vad len, évelő

Linum perenne

Erdei mályva

Malva sylvestris

Estvéli mécsvirág

Melandryum noctiflorum

Közönséges szurokfű (Oregánó)

Origanum vulgare

Mezei pipacs

Papaver rhoeas

Lándzsás útifű

Plantago lanceolata

Osztrák zsálya

Salvia austriaca

Ligeti zsálya

Salvia nemorosa

Mezei zsálya

Salvia pratensis

Hólyagos habszegfű

Silene vulgaris

(Az eredeti cikk Sipos gazda honlapján jelent meg)





A biodiverzitás mindennek a teteje

ViziGergelyfotoja
(Vizi Gergely fotója)

A Méhbarát Kerület programunk fő célkitűzései közé tartozik a Hegyvidék biológiai sokféleségének bemutatása és megőrzése. Sokan nem is sejtik, hogy nem csak a természetes, vagy természethez közeli helyeken lehet a növényzet és az állatok megélését segíteni. Épített környezetünk is remek helyszínt szolgáltathat különböző fajok megtelepedésére. Önkormányzatunk ennek terén is igyekszik magasra tenni a mércét. Október 10-én pont ezért szerveztünk sétát az önkormányzat alagsorát fedő zöldtetőre. A látogatókat Vizi Gergely zöldtetőépítő vezette be a növényzettel borított födémek világába. A hallgatóság bepillantást kapott a legmodernebb építkezéseken használt csúcstechnikákba. A jelenlevőket mindennek tetejébe még arról is felvilágosították, hogy a zöldtetők szerfelett sok szempontból hasznos szerkezetek. Nem csupán növényeknek adnak otthont, de általuk a legnagyobb melegben mért átlaghőmérséklet is csupán 30 Celsius fok körül alakul. Ennek aztán pozitív hatása van a födém alatt elterülő helységek hőmérsékletére, nem is beszélve az épület szerkezetére gyakorolt kedvező hatásokról (egyes források szerint megháromszorozza a tetők élettartamát). Ezeken felül szűri a szállóport, megköti a széndioxidot és oxigént bocsát ki helyette, valamint a káros zajhatásokat is jobban szűri, mint más tetőfajták. Mindennek tetejébe még a biodiverzitás megőrzésében is a városlakók segítségére van.

Kell ennél több?




HEGYVIDÉKI FÁSSZÁRÚ NÖVÉNYEK


Október 17-én dr. Csontos Péter botanikus, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat törzstagja tartott lebilincselő előadást a Hegyvidék fásszárú növényzetéről a biológiai sokféleség jegyében. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott ismertetőjében terítékre került a XII. kerület és tágabb értelemben a Budai-hegység őshonos flórája.

csontos_peter
Csontos Péter előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban 2019. Október 17.

A hallgatóság sorai közt ülve megismerkedhettünk a korai, a mezei és a hegyi juharral, pontos leírást kaptunk a virágos kőrisről, és bepillantást nyerhettünk a különböző tölgyek, és őshonos gyümölcsfák életébe és kinézetébe, hogy csak egy pár példát említsünk.

Meghívott előadónk olyan érdekességmorzsákat is megosztott a nagyérdeművel, mint például, hogy a mannakabóca melyik helyi fán érzi magát otthon, hogy a Hárs-hegy miért és melyik hársfajról kapta a nevét és, hogy melyik növényt hívják az erdő szorgos katonájának. Sőt még az is kiderült, hogy Ötzi, a jégbefagyott prehisztorikus vadász nyílvesszőjének faanyagát adó növény is megtalálható kerületünkben. (Aki kíváncsi, az megtalálja a részleteket a Hegyvidéki Újság összefoglalójában, itt.)

Szemléletes bemutatót láthattunk a méhek és más beporzók fontosságáról. A példaként felhozott almafa gyümölcsén látszott, hogy amely részen a méhek elvégezték feladatukat, és megtermékenyítették a termést, ott vastag gyümölcshús és mag érett, míg az a rész, mely szerencsétlenül kiesett a megporzásból satnyább és mag nélküli maradt.

Csontos_Peter_Reszlegesen_megporzott_alma
Részlet Csontos Péter 'A HEGYVIDÉK ŐSHONOS FÁSSZÁRÚ NÖVÉNYZETE' c. előadásából 2019. Október 17.

Külön élmény volt a már-már feledésbe merülő őshonos fák neveivel találkozni. Egyből ott van pukkanó dudafürt, amely nevét egyfelől kinézetéről, másfelől arról a hangról kapta, amelyet termése talpunk alatt kidurranva hallat. Hasonlóan érdekes története van az előadáson bemutatott ükörkeloncnak, mely ikres termésének köszönheti elnevezését.

Az előadás után már csak egyetlen kérdésünk maradt: milyen fa a Normafa?

A válasz megtudható a vonatkozó wikipédia cikkből.




Emberek nélkül megélnek a méhek, de méhek nélkül az ember nem…

Ezzel a felütéssel kezdődött Szabó Olivér makói méhész, és a Hegyvidéki Méhbarát Hálózati tagjának előadása. A Hegyvidéki Kulturális Szalon Tamási Áron termében tartott rendezvényen a méhek által elvégzett munka mellett szó esett a beporzók fontosságáról, a méhtartás kihívásairól napjainkban, illetve a mézek fajtáiról.
szabo_oliver_kult.szalon19.11.18.
Szabó Olivér előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban 2019.november 18.

Az esemény után rendezett kóstolóval egybekötött vásáron mindenki megtalálhatta a neki ízben, színben, illatban és hatásában legjobban tetsző mézet. A repertoár hatalmas, a méhészmester pedig külön össze is gyűjtötte közönségének, hogy melyik méz mire alkalmas. Az eredeti OMME-s üvegekbe kiporciózott tradicionális hárs-, akác- és vegyes virágmézei mellett olyan különlegességek is megtalálhatók, mint a pitypangméz, melyet méhei évtizedenként csupán egyszer-egyszer tudnak gyűjteni.

ingredients_9000bees_15000_flied_km
'Hozzávalók:1500 méh, 9000 megtett kilóméter'
Omme_pos_Print_final-1
OMME mézesüveg
Saját gyártású mézkeverékekei az energiabomba és az antibomba, valamint a cukorbetegek által is szedhető antikapszulái segítenek az ember mentális és fizikai egészségének megőrzésében.
Pancs
Szabó Olivér és mézei

Te melyiket választanád?



Kevesebb kaszálással a méhekért már a vízműveknél is

vizmuvek_szoroanyag 


vizmuvek

A tájékoztatóból megtudható, hogy hogyan segíti a Fővárosi Vízművek a Hegyvidéki Önkormányzattal együttműködésben a méhek és beporzótársaik megmaradását.

A Beporzók Védelmében

Beporzok_vedelmeben_Online






A méhek a barátaink


Hogy legyen elég zöldség, gyümölcs, illetve gabona, beporzó rovarokra, így méhekre is szükség van. Sok azonban ezzel kapcsolatban a félreértés, a felesleges félelem, amiket az önkormányzat különböző méhbarát programokkal igyekszik eloszlatni. Az egyik ilyen, a nagy sikerű Mézes Kuckó óvodai rendezvénysorozat.
A Süni óvodában megtartott szezonzáró foglalkozáson, a program kitalálója, Erlich Mariann oktatta a gyerekeket. Először egy interaktív előadásra hívta a kicsiket, majd következett a játék, ahol rávezető feladatokon keresztül ismerhették meg az óvodások a méhek mindennapjait. Végezetül következett a mézes reggeli, ezen többféle finomság került a tányérokra.
mezes_reggeli13
„Játékos formában vezetjük rá a gyerekeket arra, hogy ne féljenek a méhektől, és semmiképpen ne bántsák ezeket a hasznos rovarokat. Megmutatjuk, miért annyira fontosak az ember, az élővilág számára” – mondta el Erlich Mariann, aki elmondta, hogy a foglalkozásokon játékvirágport gyűjtenek, hatszögletű sejtekből lépeket építenek, egy almafás társasjáték segítségével pedig a beporzás és a gyümölcs érésének folyamatát is megismerik a gyerekek. A szakember kifejtette, hogy számos félreértés, felesleges félelem kapcsolódik a méhekhez. Sokszor támadásnak tekintjük, amikor a méhek a közelünkben repülnek, megpróbálnak ránk szállni. Pedig, erről szó sincs. Ilyenkor rendszerint valamilyen illat vonzza hozzánk a rovart, de az is gyakori, hogy egyszerűen pihenőhelyet keres magának. Akkor járunk el helyesen, ha nem kezdünk el hadonászni, hanem mozdulatlanul maradunk, és hagyjuk, hogy a méhecske azt csináljon, amit akar.
Bár valóban előfordul, megszúrják az embert, de azt csak akkor teszik meg, ha veszélybe kerülnek. Tudni kell, hogy a méhek csak egyszer képesek szúrásra, mert a bőr alá fúródó fullánkjukat nem képesek kihúzni, ezért elpusztulnak.
A méretre nagyobb hím méhnek ráadásul nincsen fullánkja, ezért akár a kezünkön is megsétáltathatjuk. Ehhez persze nem árt tudni, hogyan néz ki a nőstény és a hím méh, illetve közeli rokonaik a dongó vagy a darázs, amikkel gyakran összekeverik őket.
mezes_reggeli08
Szerencsére a Süni óvodások tisztában vannak a különbségekkel, a képekről azonnal felismerték a rovarokat, és nevetve sorolták a jellemzőiket. Például, hogy a méhek lábain és testükön apró szőrszálak vannak, míg a darazsak szinte csupaszok a lábuk viszont hosszabb.
Abban pedig ismét megállapodtak, hogy a méhecskétől nem kell félni, ami azt jelenti, hogy a Mézes Kuckó foglalkozás elérte a célját.
A bemutató foglalkozáson részt vett Fonti Krisztina is, aki elmondta, hogy mindegyik Hegyvidéki óvoda önálló nevelési program szerint működik, a környezettudatosság elmélyítésére azonban az összes intézmény kiemelt figyelmet fordít.
„Ehhez járul hozzá az önkormányzat azzal, hogy igyekszik minél több környezetvédelmi programot bevinni az óvodákba. Ilyen a méhek megismertetése, ami egyúttal a helyes táplálkozás ügyét is szolgálja” – hangsúlyozta az alpolgármester hozzáfűzve, hogy a programmal átadott készségek és tudás birtokában az óvodások felnőve egészségesebb életet élhetnek.
mezes_reggeli02
A Méhbarát Hegyvidék programba a zöldterületek és ezen keresztül a biodiverzitás növelése mellett a hasznos rovarok, és különösen a méhek újrafelfedezése is beletartozik – emlékeztetett Kovács Lajos. Az alpolgármester szerint még mindig bőven akadnak félreértések a méhekkel kapcsolatban, amiket ideje eloszlatni. Ebben segít az óvodai foglalkozás, ahogyan ide tartozik a két éve indított Mézes reggeli program, a méhbarát zöldfelületek létrehozása, valamint a kaptárok telepítése.


A méhek és a megporzás jelentősége a gazdaság és a biodiverzitás szempontjából is kiemelkedő

Istenhegyi_lejto_csp_20190516_07_after_rain
A méz csodálatosan ízletes és egészséges táplálékunk. A méheknek azonban van a méz előállításánál is fontosabb tevékenységük: a megporzás. A méhek (vagy más rovarok) által elvégzett megporzás hiányában a táplálékul szolgáló növényeink 75%-a egyáltalán nem hozna termést. Gyümölcsös kertjeink közismert fái mint az alma, a körte, a meggy, a szilva, az őszibarack, a sárgabarack, a narancs, a citrom és mások, de épp úgy a zöldségeink mint a borsó, a bab, a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök stb. mind megporzást igénylő növények. Egy Angliában készült tanulmány szerint, ha nem volnának megporzó rovarok, akkor az Egyesült Királyság mezőgazdasági termelését évi mintegy 500 millió font veszteség érné. Bár a házi méhek szerepe a megporzásban kiemelkedő, érdemes megemlíteni, hogy ezt a munkát a méhek olyan más rovarcsoportokkal együtt végzik el, amelyek szintén virágról virágra szállnak a nektár begyűjtése, illetve elfogyasztása céljából. A legismertebb ilyen rovarok között tartjuk számon a vadméheket, és a poszméheket, de ebbe a körbe tartoznak a pillangók, az éjjeli lepkék, a pöszörlegyek és a viráglátogató bogarak is.

Kevésbé ismert, hogy a beporzó rovarok puszta meglétén felül, azok egyedszáma, azaz gyakorisága is fontos tényező, mivel kimutatták, hogy azokból a virágokból, amelyeket többször is felkerestek a méhek nagyobb és szabályosabb formájú termések fejlődtek.
Ez legjobban a gyümölcsfáink esetében figyelhető meg, de minden jel szerint hasonlóan érvényes a vadon élő növények termésének kialakulásánál is. A méhek, és velük együtt az imént felsorolt rovarcsoportok ugyanis nem csupán a gazdasági növényeink beporzásáért felelősek, hanem természetesen ők azok, akik a vegetációt alkotó sok ezer rovarmegporzású növény megtermékenyítésében is közreműködnek.A megporzó rovarok nélkül ezek a vadvirágok sem tudnának magot érlelni, ami hosszabb távon fenyegetné állományaik fennmaradását. A rovarmegporzású növények megfogyatkozását minden bizonnyal a szélbeporzású fajok előretörése kísérné, ami végső soron egyet jelentene a biodiverzitás csökkenésével, és így a természetes ökoszisztémák stabilitásának gyengülésével.

Ráadásul a szélmegporzású növények túlszaporodása a levegő pollenkoncentrációját is jelentősen megemelné, mivel ezek a növények a szél segítségével juttatják el pollenjüket a fajtársaik várágaihoz. Látható tehát, hogy a megporzást végző méhek és egyéb rovarok szerepe nem csak gazdasági szempontból, de a bioszféra stabilitása szempontjából is fontos tényező.A méhek és beporzó társaik segítése érdekében - hiszen ők is segítenek nekünk, és ez viszonzást érdemel - több jó kezdeményezés indult el az utóbbi években. A Hegyvidéken az egyik ilyen akció arra irányul, hogy a kerület egyik sűrűn beépített részébe ékelődő, korábban rendszeresen rövidre vágott füvű lejtőn a kaszálás mérséklésével virággazdag méhlegelőt hozzunk létre. Évente csak kétszeri kaszálást tervezünk, hogy lehetőleg minél több növényfaj eljusson a virágzás és maghozás fázisába, és emellett nektártermelő vadvirágok magjának vetésével is törekszünk a rét növényzetének gazdagítására.Kísérletünk jelenleg csak egy viszonylag kis területet érint, de ha a módszer beválik, akkor a méh- és lepkelegelők megjelenhetnek majd a jó gyakorlatot átvevő kerületi polgártársaink és társasházi lakóközösségeink kertjeiben is.

Dr. Csontos Péter

BeePathNet – Méhek a városi dzsungelben


ljubljana_beepathnet_beehive_rooftopKlemen Strmšnik URBACT szakérő megosztja lelkesedését Ljubljana (SLO) zöld törekvéseivel és a városi méhészetet népszerűsítő hat európai várost összekötő BeePathNet projekt folyamatos sikereivel kapcsolatban. Azt kérdezi: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

Az intenzív urbanizáció és az ezzel érintett térségek gazdasági növekedése miatt az európai városok egyre növekvő környezetterheléssel, a természeti erőforrások elvesztésével, a biodiverzitás csökkenésével néznek szembe, ami lakosaik életminőségét veszélyezteti. Ha ehhez hozzávesszük a mezőgazdaság növényvédelmi és egyéb vegyszerhasználatát, nem csoda, hogy a méhek és egyéb beporzó rovarok száma rohamosan csökken világszerte. Mintha elfelejtenénk e rovarok ökoszisztéma szolgáltatásának fontosságát az élelmezésben.

Másfelől a helyben, bio-minőségben megtermelt élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosság növekszik. Egyre többeknek fontos az egészségtudatos életmód, és egyre többen tesznek is életminőségük javításáért, többek közt saját élelmiszertermeléssel – a ház körüli kertben vagy akár erkélyen, a háztetőn.

Ljubljana, Szlovénia 290 ezer fős fővárosa otthont ad 180 millió méhnek is, és ez a populáció egyre növekszik. A város területének háromnegyede természetközeli erdő, mező vagy legelő, aminek 20%-a természetvédelmi oltalmat is élvez. Ljubljanában 800 gazdaság és 350 méhész tevékenykedik, élő kapcsolatot teremtve város és vidék között.

Az utóbbi években elismerték a város erőfeszítéseit a lakók életkörülményeinek javítására, és Ljubljana számos fontos díjat nyert – része volt a „A világ globális top 10 fenntartható desztinációjának” 2017-ben, ill. ugyanabban az évben a „Legméhbarátabb önkormányzat” címet is elnyerte, 2016-ban pedig Európa Zöld Fővárosa volt.

Lenyűgözőnek tűnik, ugye? Ahhoz azonban, hogy megértsük a város zöld városfejlesztési politikájának sikerét, vissza kell tekintenünk Ljubljana közelmúltbeli városfejlesztési történetére.

A város környezetében a 80-as és 90-es években erős szuburbanizációs folyamat játszódott le. Ahogy egyre több fiatal család költözött a külvárosokba, a városközpont és a régebbi lakónegyedek szükségszerűen elöregedtek, környezetük romlott vagy akár teljesen lepusztult. De, mint a természetben is, a „réginek” helyet kellett teremtenie az „újnak”, és Ljubljana az új évezredbe lépve kész volt újjászületni.

ljubljana_beepathnet_beehive_0

Az új fejlesztési koncepciók megfogalmazása során a városvezetők és a döntéshozók felismerték, hogy Ljubljana egyik erőssége és lehetősége zöld karakteréből adódik. A város lakói körében ez a gondolat pozitív fogadtatásra talált. Egy új fenntarthatósági stratégiának is köszönhetően a város sikeresen rátalált megújulásának útjára a „Vízió 2050” elnevezésű fejlesztési anyagával, amihez megújult szerkezeti terv is készült. A jól választást igazolta, hogy a város 2014-ben elnyerte a 2016-os Európa Zöld Fővárosa címet.

Ez egyértelmű jelzés volt mind a polgároknak, mind a városnak, hogy a helyes úton járnak. A cím támogató és megtermékenyítő környezetet biztosított merészebb zöld városfejlesztési ötletekhez és projektekhez. A következő években Ljubljana városa ösztönözte és támogatta az olyan új városi törekvéseket, mint a városi kertészet, a városi erdőgazdálkodás és a városi méhészet.

2015-ben a város egyik alkalmazottja, Maruška Markovčič, ma az URBACT BeePathNet projekt helyi csoportjának koordinátora, előállt a városi méhészet ötletével. Ahogy meséli, „a BEE PATH (méh út) csak egy kisebb projekt lett volna a városban élő méhészek támogatására és ezen keresztül új turisztikai lehetőségek feltárására. Sosem gondoltam, hogy ilyen sikeres lesz, és így kinövi magát!” De ez történt, és a BEE PATH kifejezés a ljubljanai városi méhészkedéshez kötődő tevékenységek szinonimájává vált.

A kezdeményezés óta eltelt két és fél év alatt a következőket hozta létre:

A városi méhészet iránt érdeklődő partnerek HÁLÓZATA – önkéntes platformot biztosítva a kihívások megvitatására, megoldások azonosítására és új termékek kifejlesztésére.
TURISZTIKAI ÉS EDUKÁCIÓS CÉLÚ TANÖSVÉNY, melynek célja a városi méhészek és a méhekkel kapcsolatos egyéb érdekességek összekapcsolása, bemutatva a méhek és a városi méhészet jelentőségét a látogatók számára.
OKTATÁSI PROGRAM, amelynek célja a célközönség tudatosságának növelése.
„THINK-TANK” ÉS „INKUBÁTOR” új vállalkozói ötletek fejlesztésére.
Maruška tovább mesél: „A BEE PATH projekt logikája nagyon egyszerű – a méhek csak egészséges környezetben tudnak élni... Ha Ljubljanának sikerül megőriznie a városi területeken egy olyan környezetminőséget, amely lehetővé teszi a méhek és más beporzók gyarapodását, akkor jó úton halad a környezet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a magas életszínvonal biztosítása és az élelmiszer-önellátáshoz szükséges potenciálok megőrzése terén”.ljubljana_beepathnet_honey

Az ilyen kísérletek azonban soha nem lehetnek sikeresek, ha azokat felülről lefelé fejlesztik. Így alulról felfelé irányuló, önkéntes megközelítést alkalmaztak: „Egy kis méhészkörként kezdtük, de mindig nyitva álltunk az érdeklődők felé. Idővel a hálózat nőtt, és ma már oktatási és kulturális intézményeket, civil szervezeteket, vállalkozókat, cégeket és más érdekelteket is be tud vonni. Nem volt könnyű, de így kellett csinálnunk!” – teszi hozzá.

Kétségtelen, hogy Ljubljanában kedvezőek a körülmények: szokatlanul magas a zöld területek aránya, és nagy hagyománya van a méhészetnek. E cikk írója azonban meg van róla győződve, hogy Európa számos városa bír hasonlóan jó adottságokkal, csak talán még nem tudatosították ilyen irányú fejlesztési lehetőségeiket; és pontosan erről szól a BeePathNet projekt.

Maruška hozzáteszi: „Az URBACT Jó Gyakorlat cím megszerzése a BEE PATH projekt számára nagyon fontos volt – bizonyította, hogy jó úton haladtunk, erősítette a meglévő tagok lelkesedését, új tagokat vonzott, és új szintre emelte a városi méhészet imázsát. Ezért látunk a BeePathNet projektben új lehetőségeket - nemcsak a jó gyakorlat más városokba való átültetésére, hanem arra is, hogy partnereinkkel együtt továbbfejlesszük a tevékenységeinket.”

A ljubljanai gyakorlat átvételére szerveződött BeePathNet városhálózatban 6 város vesz részt: vezető partnerként Ljubljana, Cesena (IT) és Bydgoszcz (POL) 1. fázisú partnerként, Amarante (POR), Budapest XII. kerülete és Nea Propontida (GRE) pedig a 2. fázisban csatlakoztak. A városhálózat lefedi az európai kontinens méhészetileg szóba kerülő klímazónáinak nagy részét (atlanti, kontinentális, mediterrán), mint ahogy különböző kulturális és társadalmi hátterű városokat is összefog. A természeti és kulturális különbségek kezdenek előtérbe kerülni, ami növeli a jógyakorlat-átadás kihívását.

Mindezek után emeljük ki a projektnek azt a négy fő komponensét, amelyek meghatározzák átvételét, más városbeli adaptálását:

  • URBACT helyi csoportok létrehozása és működtetése mind az öt partnervárosban – alulról jövő, nyitott, proaktív csoportok azonosítják be a szinergiákat, a lehető legjobb megoldásokat.
  • Kedvező feltételek megteremtése a városi méhészet számára – a helyi közösség tudatosságának növelése a méhek és a vadon élő beporzók fontosságával kapcsolatban, a méhektől való félelem csökkentése, valamint a városi méhészet formális és informális akadályainak leküzdése minden partnervárosban.
  • „Méh-tanösvények” kifejlesztése új oktatási és turisztikai termékekként az egyes városokban, valamint a városi méhészkedés és termékei népszerűsítésére szolgáló platformok kialakítása
  • A városi méhészet hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása az egyes városokban közép- és hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozása révén.
ljubljana_beepathnet_education
A városi méhészettel kapcsolatos BEE PATH koncepció lehetőséget ad arra, hogy a projekt partnervárosai felismerjék, kifejlesszék saját lehetőségeiket. A jó gyakorlat tehát semmiképp sem egy befejezett, lezárt dolog, sokkal inkább egy napi szinten fejlődő munka.

„Fú… magam is meglepődöm időnként, amikor a partnervárosok új ötleteikről, vagy az együttműködések új formáiról mesélnek” – kommentálja Maruška a legutóbbi közös eseményt. És meg kell jegyeznem, magam is tapasztaltam, hogy a lelkesedés ragadós, és a végén már én is azon gondolkodom, hogyan is tudnék részt venni ebben!

A BeePath Projekt egyik nagy kihívása, hogy ezt a lelkesedést továbbadja. A partnertalálkozókon gyakran jutottunk arra a következtetésre, hogy a méhészet – akár városi, akár vidéki – nem olyasmi, amit csak úgy nekiállsz csinálni. Rajonganod kell érte, ha csinálni akarod!

Alig várom tehát, hogy lássam, a várospartnereink hogyan veszik át a ljubljanai koncepciót, és hogyan találják meg helyét saját városukban, hogyan fejlesztik tovább a módszertant. Kész vagy meglepődni?

 

Írta: Klemen Strmsnik

Eredeti cikk: https://urbact.eu/beepathnet-enriching-urban-jungle-bees


Az eredeti cikk fordítása az URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont gondozásában került ki a http://www.urbact.hu/ oldalon 



Ajánló

Városi méhészet - "közösségi méz" - BeePathNet

Hallgassátok meg Mák Csabát, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat méhészét és Rózsa Zoltánt Zöld Irodánk vezetőjét a Demokrácia Most podcastjében! (KATT a címre)

Méhes - mézes otthoni foglalkoztató gyerekeknek

A Hegylakó Magazinban megjelent igazán hasznos kis iromány segít játékosan megismertetni a kicsikkel a méhek világát akár otthonról is.(KATT a címre)

Rovarhotel - legyünk mi is szállásadók

Készíts Te is rovarhotelt egyszerűen! (KATT a címre)

Nálunk jó méhnek lenni - hegyvidék a méhek paradicsoma


Hegyvidéki méhekről, méhészekről és programokról. (KATT a címre)



dOKUMENTUMTÁR

Cikkek:


A MÉHÉSZET TÖRTÉNETE A HEGYVIDÉKEN (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/FÖLDVÁRY GERGELY)
JÓKAI ESETE A DARÁZSCSAPDÁVAL ÉS A MÉRGES MÉHÉSZEKKEL (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/FÖLDVÁRY GERGELY)
MARADJUNK OTTHON - KERTÉSZKEDJÜNK (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/SOÓS VIKTÓRIA)
HA SZERETETET VETSZ, SZERETETET ARATSZ (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ BARTA)
SZÍNPOMPÁS HEGYVIDÉKI VADVIRÁGOK (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ SZ)
MÉHLEGELŐK A KÖZTERÜLETEKEN (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ BARTA)
GYÜMÖLCSÖZŐ GYÜMÖLCSFAPROGRAM (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ SM)
VIGYÁZZUNK A MÉHEKRE (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ Z)
A MÉHEK DICSÉRETE (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ BARTA)
HOGYAN GONDOZZUK GYÜMÖLCSFÁINKAT (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ SZ)
A GYÜMÖLCSFA ELÜLTETÉSÉRŐL (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/ CSIGE ANNA NYOMÁN Z.I.)
HAT EURÓPAI VÁROS FOGOTT ÖSSZE A MÉHEKÉRT (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/HEGYVIDÉKI ZÖLD IRODA)
LEGYÜNK MI IS KICSIT "BOGARASAK" (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/BARTA)
A MÉHEKNEK TETSZIK A VÁROSI ÉLET (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/B)
MEDITERRÁN HEGYVIDÉKI LIGETEK (HEGYVIDÉK ÚJSÁG/BI)





Hírlevél





FELIRATKOZÁS A HÍRLEVÉLRE