A július–augusztus tájéka a nyári szabadságok, az utazások, strandolások ideje – és sajnos egyre inkább az allergiás panaszoké is. Mik „zaklatnak” bennünket ilyenkor a leginkább?

- A pázsitfű szerencsére már lecsengett, augusztus után a feketeüröm miatt sem kell több könnyet hullatnunk – bár némely esetben ennek a szezonja is elhúzódhat az első fagyokig, bár ez ritkábban vált ki allergiát –, most főleg a parlagfű okozza a legtöbb gondot, szeptember végéig, október elejéig, aztán esős időben a gombák, a párás levegőben terjedő spóráikkal.

Mit okoznak ezek a növények?

- Mindenféle légúti allergiát: allergiás nátha, allergiás asztma és allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit produkálhatják. Az allergiás nátha tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással, orrviszketéssel jár – fontos ismertetője, hogy ilyenkor az orrváladék vízszerű. Az allergiás kötőhártya-gyulladást szemviszketés, szemvörösség, könnyezés jellemzi. Az allergiás asztma tünetei rohamokban jelentkeznek: köhögés, sípoló légzés, nehezített kilégzés, mellkasi nyomásérzés, súlyosabb esetben pedig jelentősen csökken a terhelhetőség. Itt jellegzetesen az allergiát kiváltó pollen megjelenésével jelentkeznek a tünetek, hogy ki mire túlérzékeny, az egyénenként változik.

Mi váltja ki a legtöbb panaszt?

- Mindenképpen a parlagfű. Több mint egymillió parlagfű-allergiásról tudunk Magyarországon, és kétmillió érzékenyről.

Gyerekkorunkban még alig hallottunk ilyesmiről – legfeljebb egy-két ember szénanáthájáról, mára pedig rohamosan terjed. Miért?

- Szinte lehetetlen megállítani a parlagfű terjedését, mert viszi a szél, az elhullott magok hatványozott mértékben nevelnek utódokat. A háború idején, a partraszálló amerikai szállító járművek hozták be a kerekeiken a parlagfű magjait Európába. Szervezetten és évtizedeken át tartó irtással lehetne csak elérni, hogy az unokáink, illetve az ő leszármazottaik már védettek lehessenek, mert a parlagfűmag például még harminc-negyven évig csírázó képes! Az allergiahajlam veleszületett tulajdonság. Hogy ezen felül kialakul-e, már a környezeti hatásoktól függ. Nagy pollenkoncentráció, levegőszennyezettség, stressz, táplálkozási faktorok is kiváltó tényezők lehetnek, de még a születés módja is – a császárosok között ugyanis több az allergiás. Most éppen azt vizsgálják a kutatók, hogy az anyatej melletti viszonylagosan korai hozzátáplálás valóban csökkenti-e és mennyiben a kockázatot.

Mikor kezdjünk gyanakodni arra, hogy allergiások vagyunk?

- Ha az említett tünetek évről évre, ugyanabban az időszakban jelentkeznek, arra érdemes odafigyelni. Az allergiás betegséget igazolni kell. Vagyis egyszer ki kell vizsgáltatni. A szabadon beszerezhető gyógyszereknek ugyanis jó és rossz oldala is van, mert szakorvosi kezelés nélkül komoly bajok felismerése is elmaradhat. A kezeléseket – akár a gyógyszeres, akár a kiegészítő, mint az akupunktúra, fényterápia – mindenképpen szakorvossal kell egyeztetni, és az adagolást is a kezelőorvos előírása szerint kell alkalmazni.

Sokan az őket irritáló növények virágzása előtt elkezdik a gyógyszerek szedését, abban bízva, hogy ezzel elejét vehetik a tünetek megjelenésének.

- Ez nemcsak hasztalan, de feleslegesen meg is terheli a szervezetet. Az antihisztamin készítményeket, nem felszívódó szteroid tartalmú orrspray-ket, szemcseppeket értelmetlen előre használni. Ehelyett inkább hetente figyeljük a pollenjelentéseket, az augusztus eleji adatok alapján a parlagfű tünetei már jelentkezhetnek. Az allergiás náthának és az allergiás asztmának az oki kezelése az, amit korábban el kell kezdeni – ezt csakis szakorvos végzi. Az allergén-specifikus immunterápia lényege, hogy a betegnek a számára ártalmas allergént adjuk tisztított, szigorúan ellenőrzött adagolásban. Ez a kezelés három évig tart, az első évben a betegeknél 50%-os tünetcsökkentés tudunk elérni, a második évben már egyáltalán nem kapnak tüneti gyógyszereket, három év alatt pedig 80%-os tüneti csökkenés várható. Ez komoly eredmény, ezért is elszomorító, hogy Európában csak Romániában és Magyarországon nincs erre a kezelésre állami támogatás! Sőt, megkockáztatom: a döntéshozók talán nem is tudnak erről a kezelésről.

Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?

- Az idősebb korosztályok felé terjed, valamint a gyerekeknél egyre hamarabb jelentkeznek a tünetek. Bár az asztma potenciálisan életveszélyes is lehet, az allergia közvetlen életveszélyt általában nem jelent, inkább az életminőséget rontja. A korábban említett okok mellett ezért is érdemes szakorvos segítségét kérni, hisz nem kell, hogy egy ilyen gyomnövény tönkretegye az egész nyarunkat.