Számadás fajtái:

• rendszeres számadás
• eseti számadás
• végszámadás

Számadásra kötelesek:

• hivatásos gyám
• hivatásos gondnok
• gondnok
• gyám

Nem kötelesek rendszeres számadásra

A gyám, akinek gyámoltja nem rendelkezik vagyonnal és a gyámolt bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A gondnok, ha a gondnokoltnak nincs vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának, (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

A RENDSZERES SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSE, CSATOLANDÓ BIZONYLATOK:

A rendszeres számadást minden évben a gyám és a gondnok annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot vele közölték.

A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik. A számadás a benyújtás időpontját megelőző hónap első napjától visszafelé számított 12 hónapra vonatkozik.

A bevételeket és kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni.

Csatolni kell:

• a gyámolt vagy a gondokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentést,
• a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat.

Amennyiben a bevételeket, ill. a kiadásokat igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a városi gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

Nem köteles számadásra:

• a gyám - a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyámságot viselő nevelőszülő kivételével – ha a gyámoltnak nincs vagyoni és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
• a gondnok – a hivatásos gondnok kivételével – ha a gondnokoltnak nincs vagyona és munkaviszonyából jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha - és örökbefogadó szülőt is
• háromszorosát az egyéb esetben.

Egyszerűsített számadás:

• annak a gyámnak, aki a gyámolt közeli hozzátartozója, a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni, ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét;
• bizonylatok nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét;
• ha a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is, illetve a ha a gondnok a gondnokolt előbbiekben fel nem sorolt közeli hozzátartozója nem kell tételesen feltüntetni a bevételeket és a kiadásokat és az igazoló iratokat sem csatolni,

HA

• a gondnokolt rendszeres jövedelmének éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy ha
• a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, ill. a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, feltéve, hogy az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét;
• A számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.

Egyszerűsített, ill. a számadás alóli felmentés esetén is a gyám, ill. a gondnok köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint a számadás alapjául szolgáló bizonyítékokat megőrizni. (Ez nem vonatkozik a bizonylat nélkül elszámolható költségekre.)

ESETI SZÁMADÁS (elfogadására a rendszeres számadás szabályait kell alkalmazni)

Eseti számadásra kötelezhető:

• az, akinek a városi gyámhivatal engedélyezte – beleértve a szülőt is –, hogy a gyermek vagy gondnokolt vagyonát igénybe vegye,
• az, aki éves számadásra nem köteles,
• a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy különösen ha osztalékelőleg kifizetésére került sor.

Amennyiben kiskorú gyermek vagy gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz benyújtja. Elfogadásáról eseti számadásként a városi gyámhivatal dönt.

Eseti számadás megtételére:

• a gondnokolt
• a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
• a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozója
• kérésére is felszólíthatja a gyámot, gondnokot a városi gyámhivatal.

VÉGSZÁMADÁS

• a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed,
• a vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelői joga megszűnésekor, ill. a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően kell elkészítenie,
• a korábban felvett leltáron, ill. benyújtott számadásokon alapul.
  

Városi gyámhivatalhoz, ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, ha a gyám vagy a gondnok személyében történik változás.

Volt gondnokolthoz, ill. gyámolthoz, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, ha a gyámolt nagykorúságát elérte (ebben az esetben a gyám a végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett példányát az illetékes városi gyámhivatalnak megküldi).

Ha a gondnokság a gondnokolt halála miatt szűnik meg, a gondnok az örökösöknek – és nem a gyámhivatalnak – tartozik számadással.

Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy ha a gondnokolt gondnokságát, ill. vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a városi gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, ill. gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlanvagyonnal rendelkezik és a vagyonára vonatkozó számadást kitől kérheti. Amennyiben a gyermek szülői felügyelet alatt állt, önjogúvá válásakor őt is értesíteni kell.

Határozathozatal előtt a városi gyámhivatal megvizsgálja:

• számadás helyességét,
• kiadások szükségességét,
• értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot.

Indokolt esetben beszerzi

• korlátozottan cselekvőképes,
• törvényes képviselő,
• hozzátartozók,
• bentlakásos intézmény vezető észrevételeit.

Ezt a felhívástól számított 15 napon belül lehet megtenni.

Ha a számadás helyes: a számadást határozattal kell elfogadni, benne maradványról (felhasználásról vagy betétbe helyezésről) is rendelkezni kell.

HA VÉGSZÁMADÁS, vagyonkezelés alóli felmentésről rendelkezni kell.

ha

• hiányt
• indokolatlan kiadást,
• nem megfelelő gazdálkodás eredményeként kárt állapít meg a városi gyámhivatal, felszólítja a számadásra kötelezettet, hogy 8 napon belül az okozott kár összegét betétbe fizesse be.

ha

• a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, vagy vitatja az összeget vagy annak egy részét, a gyámhivatal pert indít a követelés érvényesítése iránt.

ha

• a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

a gyámhivatal pert indít a kötelezettség megállapítása iránt (Pp. 123. §) ezzel egy időben a szülőtől, gyámtól, gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2)] és a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

Ha a gyám és a gyámsága alatt álló között vitás követelések vannak, ezt is lehet bírósági úton érvényesíteni.

A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

Az eljárás jogi alapja:

• A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 109-110.§
• Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 20.§
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet (Gyer.) 158-162.§