A törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) vagyonkezelése, jóváhagyást igénylő jognyilatkozatai

Hatáskör:

Városi Gyámhivatal

Általában a szülők kezelik a gyermek vagyonát számadás kötelezettsége nélkül, kivéve azt a keresményt, amelyet a 14. évét betöltött gyermek munkájával saját maga szerzett, és azt a vagyont, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.

Ha a gyermek érdekében áll, a városi gyámhivatal a vagyonkezelésre csak az egyik szülőt is kijelölheti.

A vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni gyermekük felé. Ha a szülők a vagyonkezelés tekintetében nem teljesítik kötelezettségeiket a gyámhivatal számadásra kötelezheti a szülőket is.

Ha attól lehet tartani, hogy a szülő a törvényes képviseletet adott vagyoni ügyben vagy ügycsoportban nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná, vagyonkezelői jogát a gyámhivatal megvonhatja.

A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. E felett rendelkezni csak a gyámhivatal jóváhagyásával, a kiskorú érdekében lehet.

A városi gyámhivatal megengedheti a gyermek vagyonának meghatározott részletekben való igénybevételét, akkor, ha a szülők nem képesek a gyermeket saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül eltartani.

A törvényes képviselő kezeihez kiutalt gyermektartásdíj vagy megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat javaslata alapján- indokolt esetben ellenőrizheti.

A gyermek nagykorúságakor kötelesek számadással együtt a gyermeknek saját vagyonát kiadni.

Városi gyámhivatal jóváhagyása szükséges a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez, ha a jognyilatkozat:

• a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,
• a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
• a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
• a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
• a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy tulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
• a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
• a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
• a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
• a gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,
• a gyermek tulajdonát képező - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,
• a gyermek beszolgáltatott vagyonára,
• a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására,
• a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére vonatkozik.

Közös szabályok a szülő, gyám és a gondnok vagyonkezelési jogáról

Gyám és gondnok a gyermek vagyonát a hagyatéki leltározásra vonatkozó szabályok alapján elkészített leltárral veszi át.

A gyám és gondnok személyében bekövetkező változás esetén az új gyám, ill. gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át.

Pénz és értéktárgy beszolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gyermek, ill. gondnokolt pénzét és értéktárgyait a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból nem kell készen tartani.

Beszolgáltatási kötelezettség esetén

• pénzt: a hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán,
• muzeális értéket: illetékes múzeumba letétként,
• személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst-, arany-, platinatárgyakat, drágaköveket az OTP és Kereskedelmi Bank Rt.-nél letétként kell elhelyezni.

Felhasználás: csak a gyámhivatal engedélyével lehetséges.

A gyámhivatal köteles értesíteni a letéteket kezelőket a törvényes képviselő személyében vagy az illetékességben történt változásról.

Pénz felhasználása:

1. A gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó, ingatlanvagyonba való befektetését akkor lehet engedélyezni, ha az a gyermek vagy a gondnokolt érdekében áll.

2. A szociális és gyermekvédelmi intézményekben elhelyezett gondnokolt, ill. gyermek esetében nem lehet felhasználni a pénzt az intézményi költségek fedezésére (gyermek esetén a zsebpénz, gondnokolt esetén a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével).

3. Hivatásos gyám, ill. szociális intézményben elhelyezett gondnokolt gondnoka gyámhivatali engedéllyel tartós fogyasztási cikk vásárlására vagy egyéb olyan szükségleteire, amelyet az ellátó intézmény nem köteles biztosítani, ill. a gyermek képességeinek fejlesztésére, jelentősebb vagyoni érték megszerzésére felhasználhat a pénzből.

Ingatlan vagyonnal kapcsolatban:

1. A gyámság vagy gondnokság alatt álló ingatlantulajdonát vagy bérleményét hasznosítani kell (ha lehet), a hasznosításból befolyt pénzből kell fedezni annak fenntartását.

2. Amennyiben nem lehetséges a hasznosítás vagy az abból befolyt összeg nem elegendő az állag megóvására, a gyámhivatal az önkormányzatnál kezdeményezheti lakásfenntartási, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását.

3. A gyámhivatal jóváhagyása kell:

• lakáscseréhez,
• lakásbérletről való lemondáshoz,
• ingatlan elidegenítéséhez, cseréjéhez,
• ingatlan megterheléséhez,
• közös tulajdon megszüntetéséhez,
• értékes ingó dolgok elidegenítéséhez.

A kérelemhez csatolni kell:

• ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
• 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt vagy ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,
• az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát,
• elvi telekmegosztási engedélyt, a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést, ha a kérelmet a közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránt nyújtották be.

A jóváhagyást akkor lehet megadni, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van, ill. a jogügylet a gyermek, gondnokolt személy érdekeit szolgálja.

A vételár megfizetésének módjai:

• egy összegben,
• több részletben. Ekkor a tulajdonjogot a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig fenntartással ruházhatják át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kell kötni, ill. a szerződés teljesítését készfizető kezesnek kell biztosítani vagy a vételárba kölcsönt nyújtó hitelintézet – egyéb feltételek nélkül – kötelezettséget vállal.

Szerződés záradékkal való ellátása:

• ha az eladási árat betétben elhelyezték,
• több részletben történő fizetés esetén, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

Tulajdonváltozás, ill. tulajdonközösség megszűnésének bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba:

• ha a gyámhivatali jóváhagyást annak jogerőre emelkedését követően a szerződésekre
• megosztás esetén a vázrajzra rávezették.

Ingó vagyonnal kapcsolatban:

Értékpapír, személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyakra (pl. autó, hajó, stb.) vonatkozó elidegenítési vagy terhelési kérelemhez mellékelni kell:

- a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.

A gyámhivatal jóváhagyása szükséges:

• A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy gondnoka, valamint, ha a bíróság az alább felsorolt jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
• tartására,
• örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
• ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezet alapítására kerül sor,
• a Ptk. 20/B. §-a alapján beszolgáltatott vagyonára,
• vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],
• vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább százezer forintot meghaladó kötelezettségvállalásra vonatkozik, feltéve, hogy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese [Ptk. 20/D § (3) bek.].

A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni és a vagyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség szerint teljesíteni.

Jogszabályok:

• A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 79-87. §
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 114.§ c) és 116.§ a), c) és d) pontok,
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet (Gyer.) 24-25. §, 146-162. §