Hegyvidéki Önkormányzat

Budapest XII. kerület, Böszörményi út 23-25.
Levelezési cím: 1535 Budapest, Pf: 925
E-mail cím: onkormanyzat@hegyvidek.hu
Telefon: 06 1 224 5900, Fax: 06 1 224 5905
Zöld szám: 06 80 200 907

Erzsébet királyné

Erzsébet Amália Eugénia - gyakori becenevén Sisi - teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Erzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja, a 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Halála után példátlan gyász borult Magyarországra.

Szép JuhásznéSzámtalan közterület, intézmény, sok műalkotás - regény, film és színdarab - állít emléket alakjának. Nevét viseli – többek között - Budapest legmagasabb pontján kerületünkben, a János-hegyen álló kilátó is. A magyarok szeretett Erzsébet királynéja, Sisi gyakorta és szívesen járt a budai hegyekben, látogatásainak számos emlékét őrizzük. Először 1857 tavaszán a királyi palotából csodálta meg a harsogóan frissen zöldellő fákat. Utoljára 1897-ben gyönyörködött az őszi színekben pompázó erdőkben.

Május elsején a Szép Juhászné-hoz sétál, onnan a János-hegyre, a Hárs-hegyre, az Isten-szeméhez, a Disznófőhőz, a Fácánhoz, onnan le a Szarvasig. Négy óra futólépésben” - írta 1882-es budai tartózkodásáról első életrajzírója Corti gróf.

 

Magyarországi tartózkodása során gyakorta járt a budai hegyekben, sőt olykor ott is szállt meg. Ismerjünk meg néhány helyet, ahová Erzsébet szívesen járt, s ahol szívesen szállt meg.

 

Kochmeister-villa

1866 júliusában, amikor az idegen csapatok átlépték a Habsburg Birodalom határát, azzal az ürüggyel, hogy meg akarja látogatni a háború Budán ápolt sebesültjeit, Erzsébet Pestre érkezett. Kifejezetten örült annak, hogy nem az évek óta lakatlan budai palotában kell laknia, hanem a bécsi áporodott levegő után a szabadban tudhatja gyermekeit a báró svájci stílusú villájában a Budakeszi úton. Természetszeretetét szülőföldjéről, Bajorországból hozta magával. Az idilli hangulatot a hadi helyzet súlyosabbra fordulása zavarta meg. Ezek után Erzsébet talán életében először, kénytelen volt politikával is foglakozni. Mint ismeretes, élete egyetlen politikai tettét Erzsébet megnyerte. Deák Ferenccel, Andrássy Gyulával és a szürke eminenciás Ferenczy Idával a zugligeti villában készítették elő a kiegyezéshez vezető utat.Erzsébet királyné

 

János-hegy

Egyik kedvenc kirándulóhelye a János-hegy csúcsa volt, ahova 1882-ben három alkalommal is ellátogatott, hogy megcsodálja a főváros elétáruló panorámáját. Első látogatását sokáig megőrizte a helyiek emlékezete, hiszen a királyné, akit id. Erber János erdész (az ő családja működtette a kilátó közelében működő János-hegyi vendéglőt) kalauzolt a vidéken, a János-hegyi pihenőt követően egy éppen arra haladó rőzsés szekérre kérezkedett föl, amely a Disznőfő vendéglőig zötykölődött le vele. Más alkalommal a Szép Juhászné vendéglőhöz sétált le a hegycsúcsról, miközben egy cigánygyerek zeneszóval kísérte végig az úton.

Erzsébet királyné a szívébe zárta kerületünk hegyvidékes táját, azonban az itt lakók is szeretettel emlékeztek vissza látogatásaira. Gömöri Havas Sándor, a főváros erdészeti és kültelki bizottságának elnöke terjesztette be 1883-ban az indítványát, miszerint kőemléket kellene állítani a királyné kedvenc kirándulóhelyén. Az indítványt a főváros közgyűlése azonnal jóváhagyta, és egy sziklaszerű emlékművet állítottak fel, melyben márványba véstek egy rövid emlékszöveget, valamint Szász Károly alábbi versét:

„Itt állt s nézett szét Erzsébet drága királynénk,

Hol koronázott fő tán soha nem vala még,

S míg itt elragadó látványon lelke merengett,

Érzé országunk szive feléje dobog.

Hódolatunk e hegyet nevezé Erzsébet oromnak,

S fogják míg magyar él áldani lába nyomát.”

Az emlékkő a kilátó mögötti teraszon állt, ott, ahol a mostani turistaút felérkezik a kilátó aljához. Az emlékkő felállításakor még „csak” egy fából készült messzelátó torony állt a hegytetőn, a későbbi Erzsébet-kilátót 1910-ben építették.

 

János-hegyi vendéglő

A János-hegyi vendéglőt még az 1880-as években nyitották meg. A Libegő mai végállomásánál emelkedő épület eredetileg kiállítási pavilon volt, csodás kilátás nyílt a teraszáról. Az Erzsébet kilátó átadására (1910.) 48 ezer koronát költve felújították a vendéglőt, amely mindvégig a főváros tulajdonában volt. Az illusztris étterem vendégkönyvében lévő kézjegyek arról tanúskodnak, hogy számos híresség, miniszter és miniszterelnök látogatott el: Wekerle, Apponyi, Bethlen István, s még IV. Károly és Zita királyné is betért ide.

 

Erzsébet-térdeplő

A János-hegy és a Normafa között épült út mentén az erdőben már az 1800-as évek második felétől egy Mária-kép függött egy nagy bükkfán.

A budakesziek zarándokoltak fel ide imádkozni Mária-napokon, s innen mentek tovább a Szent Anna-kápolnához. Ezt az erdei zarándokhelyet Erzsébet királyné is felkereste erdei sétái során.

 

Óra-villa

A Diana úton az 1840-es években készült el a csokoládégyáros Heindrich Ferenc villája. A főhomlokzatot dór oszlopok díszítik. 1897 októberében, a halála előtti utolsó magyarországi tartózkodásakor Erzsébet királyné ebből a villából gyönyörködött a kilátásban, az őszi lombhullásban.

 

Erzsébet Királyné Sanatórium

Végül pedig e gyógyintézetet Erzsébet királynéról nevezték el. Az épületet Czigler Győző tervezte, 1900-ban elhelyezték az alapkövet és egy évre rá már gyógyították az első betegeket.

A tuberkolózis ekkoriban népbetegség volt Magyarországon. Korányi Frigyes orvosprofesszor 1896-ban kezdeményezte, hogy teremtsenek lehetőséget a jobbára szegény tüdőbetegek gyógyítására. Ferenc József védnökségével 1898-ban alakult meg a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Sanatoriumi Egyesülete. A tagdíjakból és adományokból 600 ezer korona gyűlt össze. Az intézetben három-három hónapig vállalták a betegek ingyenes ellátását.

 

A leghíresebb kiránduló mindörökre Erzsébet királyné marad. Szép szavait - melyekkel e gyönyörű vidéket illette -, 1882-ben fel is jegyezték.

„Csodálom az embereket – mondta körbepillantva -, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel.”



IMG_8110_227

a költészet napján április 11-én kedden, 14.00 órakor

papp

PAPP LÁSZLÓ olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatására

bojt_es_husvet

Sváb hagyományok kicsiknek és nagyoknak a Lívia villában

klimabarat


Az előadás-sorozat moderátora és első előadója: Németh Lajos, meteorológus.

Katona_Gyorgy

KATONA GYÖRGY festőművész (Pápa)

kiállításának megnyitójára

sportnap_1

a Hegyvidéken élő szépkorú lakosság számára

Nevtelenkkk

Árendás József

Nevtelen

Programajánló

logotype_250x250

Programfüzet

Egeszseges_Hegyvidek227

Az Egészséges Hegyvidék program 2017-ban is folytatódik.


«
»

Hegyvidéki baba

Hegyvidek_ONvedelem_banner

Lovasut_banner

gyorsnet_banner

Kóstolja meg Ön is

kerekpar_regisztracio

matyasbanner

e_ugyint_banner250B


local_taxes_banner250

Ter-koz2

Hegyvidék TV

banner_ovodasok_2017

Amire büszkék vagyunk

Telefonon a Hegyvidék

Pokorni Zoltán

Váczi János blogja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hegyvidék Kártya

Hegyvidék újság

Kiadványaink

europai_unios_palyazatok_2017

Minerva térinformatika