Egyre gyakrabban fordul elő, hogy vaddisznók jelennek meg az erdő közeli hegyvidéki utcákon, kertekben. Különösen az Irhás árok és a Normafa környékén nőtt meg érezhetően a hívatlan látogatók száma. A kellemetlen találkozások elkerülése érdekében az önkormányzat megtette az első szükséges intézkedéseket.

A vaddisznók élőhelye elsősorban az erdő, időszakosan azonban a mezőgazdasági területeket is meglátogatják. Az erdőben elsősorban makkot fogyasztanak, Alkalmanként úgy „felporszívózzák” azt, hogy akár az erdők természetes megújulását is nehézzé teszik. Amikor csökken a táplálékkínálat, vagy nehezebben elérhető (pl.: a száraz talajból nehezebben kitúrható) felkerekednek, és olyan helyre költöznek, ahol nem kell nélkülözniük, és a nyugalmukat sem zavarják meg a vadászok, így jutnak el a lakott területekre, például a Hegyvidék erdős részeire. Táplálék, nappali rejtekhely bőven akad itt, és ami a legfontosabb: békéjüket legfeljebb a kutyasétáltatók zavarják meg.

Ha kutya és disznó

találkozik…

„A vaddisznó réges-régen nappali életet él, csak az ember miatt kényszerül az éjszakázásra. Alkalmazkodása egészen káprázatos, hihetetlenül gyorsan tanul, mivel egy szuper intelligens állatról van szó” – hívta fel a figyelmet Bene Zsolt, a Budakeszi Vadaspark ügyvezetője, aki elmondta, hogy kora tavasszal az anyakoca négy-hat csíkos malacot hoz a világra. Az apróságokat az ember csak ritkán veszi észre, a kutyák számára azonban nem maradnak láthatatlanok. Ilyenkor a kicsinyei visítására rakétaként érkezik az anyaállat, az ijedt kutya pedig robog vissza a gazdájához, nyomában a felbőszült kocával.

Ha ilyen helyzetbe kerülünk, legjobb felemelni, vagy megkötni az ebet, majd hangosan rákiabálni az üldözőre. A disznó nem lát jól, az emberi hangra viszont biztosan alábbhagy a bátorsága, ugyanis valósággal iszonyodik az embertől. Bene Zsolt szerint az a legfontosabb, hogy kutyáinkat a kijelölt futtatókon kívül pórázon sétáltassuk.

További gondot jelent, hogy a vaddisznók táplálékkeresése némi turkálással is együtt jár, ami érthető módon nem teszi őket a kertbarátok kedvenceivé. Jó tudni ugyanakkor, hogy a hívatlan vendégeskedés egyik oka a gyep állandó locsolása, aminek köszönhetően a kertek dúskálnak az apró talajlakó állatokban. A gilisztákat előszeretettel fogyasztják a vaddisznók, és felkutatásuk közben nem kímélik a gumós, hagymás növényeket sem, megeszik a lehulló gyümölcsöket, a diót, a mogyorót. Kiborítják a kukákat, a konyhai szemetet aztán egyenletesen elterítik az utcán, vagy éppen a hátsókertben.

A vaddisznótól sokan félnek, és némileg jogos is lehet ez a félelem. A malacait féltő koca, a beteg, megsebzett állat – például egy gázolás után –, vagy a párzási időszakban az udvarló kan disznó akár rá is támadhat az emberre. Sosem szabad elfelejteni, hogy a vaddisznó elsősorban menekülni akar. Ha nem tud, mert nem képes rá, akkor, mint utolsó esély, ránk támad. Izmos álkapcsával komoly sérüléseket okozhat.

Ilyen támadás azonban városban még nem történt, az ember legtöbbször békésen ide-oda vonuló kondákkal találkozhat, a leginkább veszélyesnek tűnő vadkanok viszont sokkal óvatosabbak annál, hogy akár csak egy pillanatra is meglássuk őket. Nem randalíroznak a kertekben, utcákon, a nagy ramazúrit szinte mindig a süldők, vagy a fiatalabb disznók okozzák, ám nekik az eszük ágában sincs emberre támadni.

Kerítés, emberi haj

Ennek ellenére védekezni kell ellenük, aminek legegyszerűbb módja a fizikai távoltartás. Figyelni kell arra, hogy a fonott drótkerítés nem biztosít minden esetben védelmet, ezen ugyanis a vaddisznók könnyen keresztüljutnak, esetleg átbújnak alatta.

Kereskedelemben kaphatók vadriasztó szerek, amelyek egy darabig hatásosak, azonban az állatok hamar megszokják a szagot.

Hatásos lehet viszont a nejlonharisnyába tett emberi haj, amit kitehetünk a kertnek azon pontjaira, ahol a disznók bejönnek. Az emberi haj számukra elviselhetetlenül büdös, hatását azzal tudjuk fokozni, hogy alkalmanként vízzel permetezzük be, azonban hasonlóan a többi riasztó szerhez, előbb-utóbb ezt is megszokják az állatok.

A legbiztosabb módszer az erős, sávalapba épített kerítés. Mindenképpen szükség van az egyéni megoldásokra is, ugyanis a vadászat eszközeivel nincs lehetőség a városi vaddisznók számának apasztására. Van viszont mód az élve befogásra, legtöbbször a magánkertekben: a befogóba csali kerül – a legnépszerűbbek a kukorica, a gyümölcsök, illetve akár virághagymák is –, ami néhány nap alatt szinte biztosan sikert hoz. Amint megvannak a befogott állatok, a kerttulajdonos szól az erdészeknek, akik az állatokat elszállítják egy távolabbi területre, vagy éppen a Budakeszi Vadaspark körülkerített karámjaiba, ahonnan már nem tudnak visszatérni a városba.

Hiába azonban minden erőfeszítés, a biztos kerítések, ha egyes telektulajdonosok nem törődnek ingatlanuk állapotával. Az elhanyagolt, gazos, elbokrosodott kertek tökéletes búvóhelyet jelentenek az állatok számára, amelyek szívesen költöznek be ezekre a területekre.

Szintén problémát jelent, hogy az emberek gondatlansága miatt a vaddisznók sok helyütt minden nagyobb erőfeszítés nélkül találnak élelmet. Fontos, hogy az erdők közelében élők ne etessék az állatokat, lehetőség szerint zárják el a kukákat, soha ne szórják ki zöldterületeken a konyhai és kerti hulladékot, a kertjüket pedig tartsák rendben.

Önkormányzati segítség

a vaddisznók távoltartásához

A kellemetlen találkozások elkerülése érdekében az önkormányzat cselekvési tervet dolgozott ki. Az intézkedésekről Váczi János alpolgármestert kérdeztük.

Mikor szerzett tudomást az önkormányzat arról, hogy a vaddisznók rendszeresen megjelennek a hegyvidéki lakóterületeken?

–közmeghallgatáson jelezték az Irhás árok környékén élők, hogy az utóbbi hónapokban rendszeresen feltúrják kertjeiket a vaddisznók, ráadásul nyolc-tíz állat csordába verődve járja az utcákat. Néhány nappal később az Orbán téren fogtak be egy magányos süldőt az erdészek és az önkormányzat munkatársai. A hosszan tartó őszi szárazság miatt nőtt meg a vaddisznóbetörések száma, az erdőben kevesebb volt a víz és az élelem, ezért a lakott részeken kerestek maguknak táplálékot. Ez természetes folyamat, ami ellen nagyon nehéz védekezni, hiszen a vadon élő állatok megszokták, hogy szabadon mozoghatnak az élőhelyükön.

Mit tehet az önkormányzat?

– A közmeghallgatást követően létrehoztunk egy szakemberekből álló munkacsoportot, amely azonnal hozzákezdett a helyzet értékeléséhez. A megbeszélések során kialakult az a többlépcsős cselekvési terv, amelyet a következő hetekben fokozatosan valósít meg az önkormányzat. A legfontosabb a lakosság tájékoztatása, ezért a Hegyvidék újság, az önkormányzat honlapja, a www.facebook.com/Hegyvidek oldal, illetve a Hegyvidék Televízió részletesen foglalkozik a témával. Egyebek között azt szeretnénk elérni, hogy a kerület lakói tartózkodjanak a vadon élő állatokat etetésétől, a háztartási zöldhulladéktól – ahogyan az sajnos rendszeresen előfordul – ne a kerítés másik oldalán szabaduljanak meg, illetve ne hagyják elgyomosodni, elbokrosodni telküket. Utóbbira az önkormányzat is figyel majd, a kerületi tulajdonú üres telkeken az eddiginél gyakrabban végeztetjük el a szükséges kertészeti munkákat. Elindul egy információs vonal, amelyen elsősorban az állatok észlelésével kapcsolatos bejelentéseket várjuk. Érdemes megjegyezni, hogy a vaddisznók befogását a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi, az önkormányzat elsősorban annyit tehet, hogy értesíti az erdészeket az állatok felbukkanásáról. Várhatóan már a következő testületi ülésen módosítjuk az állatok tartásáról szóló kerületi rendeletet, amelybe belekerülnek a vaddisznók etetésének tilalma és az ehhez kapcsolódó szankciók.

Hogyan tud segíteni az önkormányzat a magántulajdonú kertek megvédésében?

– A vaddisznók távoltartásának legegyszerűbb eszköze a vadbiztos kerítés kiépítése. Habár ez nem önkormányzati feladat, a kerület vezetése mégis úgy döntött, tekintettel a kialakult helyzetre az idei társasházi pályázat keretében anyagilag is hozzájárul a kerítések megerősítéséhez. Emellett az önkormányzat mezőőrének segítségével a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai vadcsapdákat telepítenek az érintett területeken, a befogott állatokat pedig a parkerdő távolabbi részein eresztik szabadon. A jelek szerint a módszer hatékony, az utóbbi hetekben több vaddisznót sikerült elszállítani a Buda környéki erdőkbe.

A Hegyvidék újságból átvett cikk