Átadták a Fehér Anna nővér gyógypedagógiai díjakat
„Tovább kell adni a szeretet!” – ezt mondta tizenkét évvel ezelőtt a Hegyvidék újságnak készített karácsonyi interjúban Fehér Anna nővér. A Vakok Batthyány László Gyermekotthon Római Katolikus Óvodája, Iskolája alapító igazgatója 2021 januárjában hagyott itt bennünket, ám lélekben ma is köztünk van. Ez mutatkozott meg születésének 75. évfordulója és az általa létrehozott intézmény fennállásának 40. évfordulója alkalmából a Batthyány téri Szent Anna templomban megrendezett ünnepségen, ahol ismét kiderült: neki bizonyosan sikerült továbbadni a szeretetet. Az esemény alkalmat adott a Fehér Anna nővér gyógypedagógiai díjak átadására.
A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is részt vett. A mise után egykori kollégái és tanítványai elevenítették fel Anna nővér alakját.
Elsőként Kovács Ivett elmondta, hogy gyerekként ismerte meg, és szinte egész életét végig kísérte kapcsolatuk, a tanára volt, aztán együtt dolgozhattak. „Mindig derűsen jött az óráinkra, rengeteg vidámságot és fantáziát hozott az oktatásba. Mindenkit egyenlőként kezelt és az igazságosságra nevelt, megmutatta a közös ünneplés erejét” – sorolta Anna nővér erényeit Kovács Ivett hozzátéve, hogy bámulatos mekkora hittel tette a dolgát. Nemcsak kiváló ember volt, hanem nagyszerű gyógypedagógus is, aki elsőként karolta fel a siket-vakok ügyét azzal, hogy megalapította a Szent Anna Otthont, a Vakok Batthyány László Gyermekotthon Római Katolikus Óvodája, Iskolája elődjét.
Kőrösmezei Dávid egy gyermekotthonból került Anna nővér védőszárnyai alá. „Szeretete az egész életünket meghatározta. Velünk volt, amikor betegek voltunk, együtt ünnepeltünk, együtt imádkoztunk. Tanított minket, és senkit sem hagyott tudatlanul. Mert soha nem adta fel, úgy tartotta, ha Isten kegyelméből valamire lehetőséget kapott, azt véghez is viszi” – emlékezett Kőrösmezei Dávid hangsúlyozva, hogy Anna nővér sokat követelt a gyerekektől, amit akkor nehezen értettek meg, de ma már tudják, hogy ezt értük tette.
„Esélyt adott a szép jövőre” – így kezdte méltatását Gulyás Fruzsina versét követően a már egyetemet végzett Gerstenmájer György, akit négy éves korában fogadott be Anna nővér. „Ha nem lett volna, nem tudok saját lábra állni, nem lenne hitem, nem lenne kapaszkodóm az életben” – hangsúlyozta kiegészítve azzal, hogy Fehér Anna mert álmodni és cselekedni. Felépítette a gyermekotthont, ami valóban otthona lett a rászoruló gyermekeknek. Támasz volt, szeretett és védett, így terelt Isten és a boldogság felé. 2021. január 13-án a mennyekbe költözött és onnan üzeni: büszke vagyok rátok.
A visszaemlékezések után került sor a Fehér Anna nővér gyógypedagógiai díjak átadására, melyet kiemelkedő oktatási és nevelői tevékenységük elismeréseként szakembereknek adományoznak. A díjjal egy művészi plakett is jár, amelyről az alkotó, a Kossuth-díjas Józsa Judit keramikusművész elmondta, hogy a hit, remény, szeretet hármasának nevében mintázta, hiszen, akik megkapják, valamennyien e szerint élnek és dolgoznak. Erről is beszélt Reményi Tamás, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke, aki kiemelte, hogy ma különösen nagy szükség van példaképekre és az isteni erények őrzőire. Ilyen ember volt Fehér Anna, aki beteljesítette a küldetését utat mutatva mindannyiunknak.
Életmű kategóriában elsőként vehette át a Fehér Anna Látássérülteket Támogató Alapítvány által alapított Fehér Anna nővér gyógypedagógiai díjat az Egri Szalaparti EGYMI-ben dolgozó Csányiné Bankó Márta. A junior kategória győztesének Böcsödi Bálintné Hetényi Henriettát hirdette a szakértő zsűri, a szakember a budapesti Dr. Török Béla EGYMI-ben tevékenykedik. Átadtak egy különdíjat is, ezt Apró Zoltán a hegyvidéki Fekete István Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és EGYMI gyógypedagógusa vehette át.
„Amit végzett, az szent tevékenység volt” – így emlékezett Anna nővérre az eseményen részt vevő Fonti Krisztina. Az alpolgármester megrázónak nevezte, hogy halálával milyen sok gyermeket és fiatalt hagyott hátra. Ők második anyjuknak tekintették őt, és jó látni, hogy az általa alapított intézményben továbbra is biztonságban lehetnek.
