Digitális művek festészettörténeti idézetekből
Ázbej Kristóf képző- és projekttervező művész Cím nélkül című kiállításával nyitotta az új évet a Galéria 12 Kávézó és Borbár.
Egy világot látott hegyvidéki művész most szűkebb pátriájában mutatja be ismét az alkotásait – ajánlotta a látogatók figyelmébe a tárlatot Fonti Krisztina alpolgármester a megnyitón.
Ízig-vérig hegyvidéki művész Ázbej Kristóf. Családja már az 1930-as években itt élt, ő maga itt született, itt végezte az általános iskolát, és most is itt lakik. Algériában és Franciaországban végezte tanulmányait, majd 1981-ben családjával a Párizs környéki Bagneux-be költözött, ahol 1984-ben létrehozta a műteremként is működő Musée X-Point-Zéro lakásgalériáját, amelynek falaira 1982–96 között egy egybefüggő időkapszula típusú óriáskollázst készített. Ez a kollázs 2014-ben az NKA és az EMMI támogatásával hazakerült Magyarországra, és 1:1 arányban felépített mását 2016-ban a Műcsarnokban lehetett megtekinteni.
Más művészeti projektek fejlesztésén is dolgozott Ázbej Kristóf. A ma már több száz portréból álló, digitális technikákkal készült festménysorozatával új művészeti formanyelvet, a fúzionizmus irányzatát alakította ki. Harmincöt év után költözött haza, 2008 óta állít ki itthon.
Szakmai megnyitójában Kallós Judit művészettörténész elmondta, hogy Ázbej Kristóf nyolc éve a fúziófestészet körébe tartozó művek sorát alkotja, a fúziós művészet alapgondolatait 2011-ben a Győzelmi stratégia című, angol nyelven megjelent kiáltványában rögzítette. A módszer lényege, hogy a művész digitális eszközökkel olyan műveket hoz létre, amik kizárólag festészettörténeti idézetekből épülnek fel, letűnt korok és kortárs alkotók ismert és kevésbé ismert műveiből vett kész anyagmintákkal dolgozik, hogy azután ezek fúziójából egy teljesen újszerű festészeti valóság születhessen. A festészet megújulásában a modern digitális eljárások alkalmazása, az úgynevezett digitális festészet jelenthet alternatívát, ahol a festmények digitalizált részletei képezik a festő palettáját, és a digitális úton létrehozott alkotásokból vászonra vagy speciális művészpapírra zárt sorozatú, egyedi számozású, kiadói tanúsítvánnyal ellátott művésznyomatok készülnek.
Ázbej Kristóf hagyományőrző és újító művész is egyben. Eleinte portrékon alkalmazta az új formanyelvet, de az egész alakos ábrázolások, a tájképsorozatok, valamint a kétalakos kompozíciók, férfi-nő kettőse, anya gyermekével is érdeklődésének középpontjába kerültek. Sokszor groteszk, szürreális motívumpárosításokkal is találkozhatunk, amelyek nem nélkülözik a humort sem.