Egészségügy a Hegyvidéken

A kiállítást megnyitó Pokorni Zoltán köszöntőjét azzal kezdte, hogy kilenc éve jelentette meg az önkormányzat az Egészséges Hegyvidék kiadványt, aminek nyáron megjelenik a felújított változata. Ebben a kerületi egészségügyi szolgáltatások, és szolgáltatók, köztük országos intézeteket jelennek meg. Az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, a Gerincgyógyászati Központ, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, csupa olyan gyógyító hely, amikre méltán lehetünk büszkék. „Schillinger Erzsébet, a Hegyvidék újság főszerkesztője azt javasolta, hogy a kiadványban a mostani kiállítás anyaga is szerepeljen. Hiszen a történelmi érdekességek, múltunk bemutatása mindig érdeklődésre adhat számot” – hívta fel a figyelmet a polgármester hozzátéve, hogy nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is érdemes foglalkozni.

„Az egészségügyben mindig előfordulnak nehézségek, amelyek sokszor a Szent János Kórház körül összpontosultak. Ez most minden bizonnyal változni fog, a kormány döntése értelmében, jelentős fejlesztések indulnak az intézményben” – emlékeztetett Pokorni Zoltán. Az egykori Állami Alkalmazottak Horthy Miklós Gyógyintézete, azaz a mai Kútvölgyi kórház, a János kórház használatába kerül, a korábbi fenntartó Semmelweis Egyetem az ottani osztályokat a pesti intézeteibe költözteti. Ez különösen fontos, mert a Szent János Kórház modernizációja, felújítása alatt így zavartalan lesz az ellátás. Ide tartozik a szakrendelő kialakítása, a cél az, hogy hosszú időre új szakasz nyíljon a János kórház életében, mindannyiunk megelégedésére – hangsúlyozta Hegyvidék polgármestere.

Dr. Takács Péter, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak megbízott főigazgatója, az intézmény múltját idézte fel. Elmondta, hogy a Szent János Kórház története összeforrt a Hegyvidékkel. A régi kórház, illetve akkor még „veszteglőház” építése 1710-ben kezdődött a Széna téren. 12 ággyal indult a gyógyítás, ma 1100 ágy áll a páciensek rendelkezésére.

A kórház a magyar orvosképzés elindításában is részt vállalt: Mária Terézia 1769-ban hozta létre az első hazai orvosi kart, amelyet 1777-ben Budára költöztetett, a gyakorlókórháznak pedig a Szent János Kórházat jelölték ki, ami Nepomuki Szent Jánosról kapta a nevét. Érdekesség, hogy a szabadságharc alatt itt rendezték be az első műtőt Bécstől keletre.

Budapest egyesítése után, a megnövekedett lakosságszám indokolta egy új kórház létesítését. Mivel a filoxérajárvány miatt, a Városmajor felett, a Diós-árok dűlőjében, olcsón lehetett szőlőbirtokokhoz jutni, ezért a város ezen a területen építkezett. A pavilonrendszerű, 450 ágyas kórház 1896-ban már működött, az ünnepélyes átadásra két évvel később került sor. A II. világháború és az 1956-os forradalom alatt komoly tűzharcokat élt át, azonban ezek szerencsére nem okoztak nagyobb károkat.

„Az utóbbi években egyre nagyobb lett az igény egy modern, lakosságbarát, csúcstechnológiát használó korházra. Ezt szolgálja a Kútvölgyi és a Szent János Kórház egyesítése. A kútvölgyi tömb felújítása, a járóbeteg ellátás folyamatos biztosítása érdekében, szakaszosan történik, az első emelet már elkészült” – sorolta az újdonságokat a megbízott főigazgató, aki kifejtette, hogy ezen az úton haladnak tovább. Június végére meglesz az átfogó program a Szent János Kórház modernizációjára, ez alapján dolgoznak a tervezők, akik több koncepciót is bemutatnak. Ezekből választják ki azt a végleges megoldást, ami a lakosságnak a legjobb ellátást nyújtja, a szintén megépülő szuperkórházzal együtt.