Életműve tudományos hungaricum
Dr. Tárkány Szücs Ernő emléktábláját avatták fel október 13-án – a jogi néprajz megalkotója születésének 100. évfordulóján – egykori lakóházánál, a Kék Golyó utca 4. szám alatt. A néprajztudományok doktora, a jogi népszokáskutatás nemzetközi hírű néprajztudósa ebben a házban töltötte életének 1950-t követő időszakát.
Tárkány Szücs Attila, a tudós fia köszöntőjében elmondta, hogy édesapja életművét méltán nevezik tudományos hungaricumnak, hiszen mindkét tudományterületen, a bányajogban is és a jogi népszokások kutatásában is világhírűt alkotott. Elsőként Nagy Janka Teodóra professzorasszony, a pécsi egyetemen működő Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke Tárkány Szücs Ernő életútját méltatta. Hódmezővásárhelyről indult, majd Kolozsváron, jogi tanulmányai mellett köteleződött el a magyar nép jogi élet kutatása mellett. A háborús időszakban a Kolozsvári egyetem visszatért Szegedre, ő is ott vette át diplomáját 1948-ban, és a szülővárosába hozta vissza mindazt a tudást, szellemi elköteleződést, amely Kolozsváron kiegészült. 1949-ben Budapestre költözve jogtanácsosként dolgozott, illetve a Belkereskedelmi, majd Nehézipari Minisztérium jogászaként folytatott joggyakorlatot, de a hivatali munka mellett továbbra is végzett történeti, jogi-néprajzi kutatásokat. 1975-ben lehetősége nyílt hivatásszerűen is a Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának munkatársaként a jogi népszokásokkal, jogszokásokkal, jogi néphagyományokkal foglalkozni. 1981-ben megjelent az azóta harmadik kiadást megélt Magyar jogi népszokások című monográfiája, amely a magyar jogi néprajz alapozó tudományos összefoglalása.
Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem kultúratudomány és pedagógusképző karán immár tíz éve, jogászok, jogtörténészek, néprajzosok, történészek, levéltárosok közreműködésével interdiszciplináris kutatócsoport alakult, amely Tárkány Szücs szellemi hagyatékának továbbadását, gazdagítását tűzte ki célul. A kutatócsoport alakításában részt vett Tárkány Szücs Attila és a vásárhelyi Testamentum Alapítvány is, amely a tudományos hagyatékot kezeli és támogatja a jogi-néprajzi, helytörténeti kutatások folyamatát. A centenárium évében Hódmezővásárhelyen teret neveztek el Tárkány Szücs Ernőről, és a szülőházának megjelölésére emlékeztető táblával a kutatócsoport szellemi otthonát is megjelölték. A budapesti otthonán elhelyezett emléktábla felavatásával a főváros, és a Hegyvidék is gazdagodik.
Tárkány Szücs Ernő könyve gazdag örökség, egyben komoly kötelezettség, feladat és hagyatéki teher. – emelte ki beszédében Csiszár Pál, az EU Bizottság Versenyjogi Vezérigazgatóság igazgatója. A magyar jogszokások területközi és személyközi kollízióját vizsgálva, Tárkány Szücs Ernő tulajdonképpen már a mai nemzetközi magánjog illetve az európai polgári eljárásjog alapkérdéseivel foglalkozott, amelyeknek az EU-n belüli jogalkotásban ma is komoly jelentőségük van. „A mai napon itt a Kék Golyó utcában tanúi vagyunk a nemzeti emlékezet, a nemzeti önismeret kiemelkedő fejlődésének, és a generációk kézfogásának.” – zárta szavait Csiszár Pál. Végezetül leleplezték a tudós emléktábláját, amelyen Pokorni Zoltán polgármester is koszorút helyezett el.
SzD