Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

buzas_kalman07

Gazdálkodjunk okosan a csapadékvízzel

„Települési csapadékvíz gazdálkodás: alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” címmel hangzott el előadás a Klímabarát Esték találkozóján.

A programon dr. Buzás Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a csapadék mennyiségének és intenzitásának várható változásai mellett a fenntarthatóság fontosságára is felhívta a figyelmet.
A csapadékvíz hasznosításával és a csapadékok intenzitásának, és mennyiségének várható növekedésével foglalkozott a Klímabarát Esték márciusi előadása. Mint Kovács Lajos alpolgármester rámutatott, a vízgazdálkodás kérdése különösen aktuális, elég csak arra gondolni, hogy a dél-afrikai Fokvárosban hamarosan bekövetkezhet sokak rémálma: elfogy a vezetékes víz. Bár Budapesten erre egyelőre nem kell számítani, a Klímabarát Esték szervezésével az önkormányzat igyekszik az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó, szakmai előadásokat a kerületbe hozni, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a ránk váró feladatokra. Ilyen a márciusi program is, ahol a csapadékvíz elevezetésének problematikája kerül terítékre. A téma kapcsolódik egy idén induló önkormányzati kezdeményezéshez, amely a lakosság bevonásával, az esővíz helyben tartását és hasznosítását tűzi ki célul. Ahogyan Kovács Lajos fogalmazott, rendkívül fontos területről van szó, hiszen az egyre hevesebb esőzések károkat okozhatnak az úthálózatban, a járdákban, lépcsőkben, valamint jelentősen megterhelik a csatornahálózatot.
Dr. Buzás Kálmán mindenekelőtt leszögezte, hogy nem kell az embereket a világvégével riogatni, viszont szükség van az objektív felkészítésre, az ismeretek átadására. A szakember biztos abban, hogy az éghajlatváltozás, megfelelő szervezéssel, kezelhető. Ami a csapadék várható változását illeti, dr. Buzás Kálmán elmondta, hogy Magyarországon a tél enyhébb és csapadékosabb, a tavasz melegebb, a nyár forróbb és szárazabb, az ősz szintén melegebb lesz. Korábban húszévente, átlagban egyszer, a század végére akár 2-6 évente várható extrém időjárás, a száraz időszakok hossza 3-3,5-szeresére nőhet. Ez azt jelenti, hogy gondok adódhatnak a kertek, zöldterületek locsolásakor, de akkor is, amikor hirtelen jelentős mennyiségű csapadék hullik. Utóbbi komoly hatással lesz a vízi közműrendszerekre, amiket nem ilyen terhelésre méreteztek. Ezek alkalmazkodóképességét biztosan növelni kell, míg a szárazságot a talajvíz növelésével, illetve a csapadékvíz összegyűjtésével lehet ellensúlyozni. Hegyvidéken a földrajzi viszonyok miatt speciális kihívásokra érdemes felkészülni, gondot okozhat a korlátozott szikkasztási lehetőség, az agyagos altalaj síkosodása miatt kialakulhatnak földmozgások.
Hangsúlyozta: azért kell már most elkezdeni felkészülni ezekre a változásokra, hogy ne érjenek minket váratlanul.
A zöld infrastruktúra kialakítása, a beszivárogtatás növelése a burkolt felületek csökkentésével vagy porózus burkolatok alkalmazásával, a zöldtetők létesítése, az esővíz tárolása, azaz a csapadék lokális kezelése és felhasználása mind-mind ezt a célt szolgálja. Előadása végén dr. Buzás Kálmán külön is kiemelte az önkormányzatok szerepét, hiszen helyi szinten különösen hatékony lehet az esővíz gazdálkodás szervezése, a támogatási rendszerek kialakítása és a lakossági tájékoztatás.