Hogyan lehet több zöldövezetet kialakítani a városokban?
Urban Green Belts, azaz Városi Zöldövezetek a neve annak a környezetvédelmi projektnek, amely hét ország helyi és regionális hatósága, és három úgynevezett tudáspartner együttműködésével jött létre.
A Hegyvidék Zöld Iroda munkatársai az ő égiszük alatt rendezte meg a „Városi Zöldövezetek Kerekasztalt”, amelyre szép számban érkeztek fővárosi és kerületi önkormányzati döntéshozók és szakmai munkatársak. A találkozó célja kifejezetten az együtt gondolkodás, a tapasztalatszerzés és a tapasztalatok megosztása volt.
„Mi, akik itt vagyunk, nap mint nap megéljük azokat a dilemmákat, kérdéseket, amiről ma itt beszélgetni fogunk. Abban bízom, hogy az itt lévők mindegyike számára tanulságos lesz a tanácskozás, tanulni fogunk egymástól, tapasztalatot cserélhetünk és példát mutathatunk. A zöldövezetek kialakítása nem csak pénz, hanem emberi törődés, odafigyelés kérdése is. Az emberen, rajtunk múlik, hogy értéket lássunk a környezetünkben. A mai nap fő célja, hogy véleményt cseréljünk arról, hogyan lehet a közösséget, a lakosságot bevonni a zöldterületek bővítésében” – mondta köszöntőjében a Hegyvidék alpolgármestere, Kovács Lajos, aki egyúttal a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke is.
Hogy miért fontosak a városi zöldövezetek? Egyrészt, mert napjainkban fokozottabb figyelmet igényel a természeti környezet és a zöldterületek védelme. Óriási kihívás azonban, hogy a városban élőknek – amely Közép-Európa lakosságának közel kétharmadát jelenti – jó minőségű életet biztosítsunk. A jelenleg is tartó városiasodás folyamatai számos környezeti problémát okoznak (mint pl. a rossz levegőminőség, talajlefedés), és a területek felhasználása körül konfliktusok is kialakulhatnak.
Emellett a klímaváltozás által kiváltott természetes kockázati tényezők (mint pl. a városi hőszigetek hatásai és a hirtelen lezúduló esővíz), valamint az ezekhez kapcsolódó egészségügyi ártalmak mind-mind rontják az életminőséget a nagyvárosokban. A városi zöldterületek menedzsmentjét a helyi önkormányzatok gyakran kiszervezik, külső erőforrással igyekeznek megoldani, illetve jellemző, hogy a városok zöldfelületinek tudatos fejlesztése pénzügyi vagy emberi erőforrásbeli akadályokba ütközik.
Az UGB projektnek az a célja, hogy az összes résztvevő kapacitását és tudását növelje, s így a városi zöldterületek kezelését a környezetkezelési rendszerek integrált részeként hatékonyabbá tegye. A projektben a magyar tagokon túl olasz, osztrák, szlovén, cseh, lengyel és horvát partnerek is részt vesznek.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban csütörtökön tartott találkozón – a Hegyvidék Zöld Iroda munkatársainak vezetésével tartott előadások után – a fővárosi és kerületi önkormányzati döntéshozói és szakemberei külön kerekasztalbeszélgetéseken mondták el a saját kerületükben és területükön tapasztaltakat.
A találkozóra ellátogató Pokorni Zoltán polgármester is bekapcsolódott az egyik asztaltársaság beszélgetésébe, hallgatta a hozzászólásokat a szakemberek hétköznapi tapasztalatairól, majd elmondta: ő szívesen veszi az úgymond „alulról jövő” szakmai kezdeményezéseket”, az önkormányzat hozzáértő munkatársainak ötleteit a lehetséges megoldásokról annak érdekében, hogy az önkormányzat összehangoltan dolgozzon együtt az adott ágazattal, s ez áll a zöldterületekkel kapcsolatos tervekre is. Pokorni Zoltán szerint ki kell alakítani annak a kultúráját, hogy a szakemberek hogyan tudják bevonni a közösséget, is a döntések meghozatalába. A Hegyvidék önkormányzata jó ideje igyekszik nyitni a kerület lakosai felé, s bevonni őket a környezet kialakításának kérdéseibe, s a Zöld Iroda munkatársai folyamatosan ezért dolgoznak a jövőben is.