kiallitas03

Hősök a Hegyvidék Galériában

Olajos Ilka, Ázbej Kristóf és Fülöp Gábor: három különböző művész, egy mondanivaló. Műveik azok számára is ismerősek, akik azelőtt sosem találkoztak velük.

A Hegyvidék Galéria legújabb tárlatán felsorakoztatott alkotások azokról a hősökről és ősökről mesélnek, akikről az idő előrehaladtával sem szabadna megfeledkeznünk.

fulop_gabor_flora

Ázbej Kristóf digitális festményei izgalmas játékra hívják a szemlélődőt. Képeiben ugyanis felsejlenek az artisztikum kiválóságai: többek között Caravaggio, El Greco, David Hockney és Andy Warhol. A nagyok együtt ragadtak ecsetet, hogy Ázbej virtuális vásznán ismét megmutassák örökérvényű zsenialitásukat. „Ezt hívják fúziós festészetnek. A művész ilyenkor olyan, mint a zenészek világában a lemezlovas. Különböző számokból, elemekből meríti az inspirációt, majd állítja össze a kész művet. Én is ezt csináltam. Csak nem hanggal, hanem festményekkel” – magyarázta a képzőművész, aki a modern számítógépes programok palettájával készíti képeit.

azbej_fristof_digitalis_festmeny01

Olajos Ilka Oblivion című sorozatával az első világháború hőseinek felállított szobrokat helyezi új dimenzióba. A fiatal művész fotóival mesél arról, hogy az emlékművek az idő előrehaladtával miképpen váltak olyan köztéri szobrokká, amelyeket mai rohanó világunk figyelmen kívül hagy. A százéves remekmű stabilan áll, míg a szürke hétköznapok egy-egy elsuhanó villamos, valamint néhány elmosódott emberalak képében válnak arctalanná és rideggé.

Fülöp Gábor a tradicionális faszobrászat újra gondolásával az ezerarcú természetből faragott testeket. Az embernagyságú bábukat az organikus formák teszik egyszerre ősivé és moderné. Egyik legérdekesebb alkotása az a női alak, amit apró, élethű katicabogarak borítanak.

fulop_gabor_katica

„A három kiálltó életkorban, élettapasztalatban és szemléletmódban igen távol áll egymástól. Első látásra egyetlen közös vonásuk van: műveikben szívesen nyúlnak a múlthoz, előszeretettel használják kiindulási alapként a művészettörténet alkotásait és a történelem szimbolikus tárgyait. Olajos Ilka fotói első látásra impresszionista festményeknek tűnnek, Ázbej Kristóf printjeit számítógéppel festett digitális festményeknek tekintik, míg Fülöp Gábor szobrait is gyakran festmények inspirálják. Ő freskók alakjait fordítja háromdimenzióba” – méltatta a tárlaton felsorakoztatott alkotásokat Sturcz János művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, aki arra is rávilágított, hogy valójában mindhárom alkotó az idő manipulálásával foglalkozik: „Különböző történelmi korok összekapcsolásával, a velük folytatott dialógussal teremtik meg alkotásaik sajátos szellemi dimenzióját”.

A H+Ősök újra tárlatot március 22-ig a Hegyvidék Galériában lehet megtekinteni.