Nemzetközi együttműködés a méhek védelmében
A méhek és más beporzó rovarok jelenléte elengedhetetlen ökoszisztémánk fennmaradása szempontjából. Védelmük érdekében, szlovén vezetéssel nemzetközi projekt indult, amihez magyarországi partnerként a Hegyvidéki Önkormányzat is csatlakozott.
Az URBACT – BeePathNet projekt keretében Ljubljana (Szlovénia), Amarante (Portugália), Bydgoszcz (Lengyelország), Cesena (Olaszország) és Nea Propontida (Görögország) képviselői a napokban kerületünkbe látogattak, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat munkatársaival együtt a méhbarát közösségi hálózatok kialakításának lehetőségeiről tanácskozzanak.
„Örülnénk, ha a borászkodáshoz hasonlóan a méhészkedés is divattá, népszerű hobbivá válna. Ezzel nemcsak saját mézet termelhetnének maguknak a vállalkozó kedvűek, hanem hozzájárulnának környezetünk sokszínűségének megőrzéséhez, hiszen a méhek beporzóként nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a természetben” – mondta el a nemzetközi tanácskozáson Pokorni Zoltán polgármester.
Rózsa Zoltán, a Zöld Iroda vezetője arról beszélt, alapvető szándék, hogy a kerületünk méhbaráttá váljon. Ennek a most indult kétéves projekt az egyik alappillére, aminek célja helyi szinten egy önkéntesekből álló méhbarát hálózat kialakítása. Szervezése már elkezdődött, tagjai hamarosan megtartják első találkozójukat. A csapathoz eddig méhészek, kertészeti és természetvédelmi szakemberek, óvodavezetők, kulturális intézmények munkatársai csatlakoztak, de további érdeklődők jelentkezését is várják.
„Nem csak attól lesz méhbarát a kerület, hogy bővül a kaptárok száma. Legalább ilyen fontos a széleskörű szemléletformálás: korosztálytól függően játékos foglalkozásokkal, valamint ismeretterjesztő előadásokkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy senki se féljen indokolatlanul a méhektől, és meg tudja különböztetni őket a darazsaktól” – emelte ki az irodavezető.
A hegyvidéki óvodában, iskolákban – kapcsolódva a másfél évvel ezelőtt meghirdetett Mézeskuckó-programhoz – tavasz folyamán „Mézes reggeli” címmel tervez foglalkozásokat az önkormányzat. Túl azon, hogy mézes kenyeret kínálnak reggelire, méhészek tartanak majd bemutatót, és mesélnek arról, hogyan kell bánni a méhekkel.
Bár sokan hiszik azt, hogy a méhek nem érzik jól magukat a városban, ez azonban tévedés. Rózsa Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a monokultúrás mezőgazdasági termelés terjedésével folyamatosan szűkül a méhek élettere, emiatt pedig egyre nagyobb jelentősége van a városi méhészkedésnek. A Hegyvidéken jelenleg is dolgoznak méhészek, munkájuk eredményeként néhány éve létrejött a nemzeti parki védjeggyel is ellátott Normafa méz.
„Az utóbbi időben nálunk mindenki a környezetvédelemről és a méhekről beszél, 2016-ban ugyanis Ljubljana nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet, egy évvel ezelőtt pedig, szlovén kezdeményezésre az ENSZ május 20-át a méhek világnapjává nyilvánította” – nyilatkozta lapunknak Maruška Markovčič, az URBACT – BeePathNet projektben vezető szerepet vállaló ljubljanai önkormányzat vidékfejlesztési főtanácsadója.
A szlovén fővárosban, a méhbarát környezet kialakítása érdekében mintaértékű együttműködés jött létre a méhészek, civil szervezetek, iskolák, egyetemek, kutatóintézetek, kulturális intézmények, telekommunikációs és egyéb vállalatok, továbbá különféle szolgáltatóegységek, például bevásárlóközpontok, hotelek, éttermek részvételével. Ezek a szereplők önkéntes vállalásaikkal segítik a méhek városi jelenlétét és a szemléletformálást: a múzeum kiállítást rendez, az iskolákban bemutatókaptárak nyílnak, a szállodákban a tetőről származó mézet kapják a vendégek, a látogatók pedig végigjárhatják a mézkészítés állomásait a városban.