Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

Örmények a folyosógalérián

Örmények a folyosógalérián

Számos államférfit, tudóst, színészt, írót, gazdasági szakembert adtak az örmények Magyarországnak. Róluk is szól az erdélyi örmények történelme és vallása, valamint a XII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzat tevékenységének bemutatása című fotókiállítás, amelynek a polgármesteri hivatal folyosógalériája ad otthont.

 

A tárlatot megnyitó Borosnyay Klára ötvösművész arra hívta fel a figyelmet, hogy a tematikus tablókon és időrendi sorrendben osztották külön csoportokba a vallási, művészeti, politikai és gazdasági tudnivalókat. Mindez az örmény eredettörténettel kezdődik, aminek legfontosabb része, hogy az örménység 301-ben a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet.

 megnyito04

A magyar kapcsolatokról elmondta, hogy II. Endre király hívására, a XIII. század elején telepedtek le az első örmény csoportok a mai Esztergom környékén, lakhelyüket Terra Armenorumnak hívták. 1672-ben Apafi Mihálytól kaptak letelepedési engedélyt és különböző előjogokat a Moldvából Erdélybe érkező örményeknek. Az 1700-as évek második felében újabb 3000 családdal nőtt az erdélyi örmények száma, ekkor kezdődött Szamosújvár „Örményváros” építése, ami szabad királyi városként, az örménység központja lett. 1880-tól a hivatalos ügyeiket már magyarul intézték, lassan a családon belül is kikopott az anyanyelvhasználata, a nevek magyarosítása is megtörtént.

Az örményeket a magyarság leghűségesebb szövetségeseként tartották számon: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt 1200 örmény harcolt a magyarok mellett, az aradi vértanúk között Lázár Vilmos és Kiss Ernő is örmény származású volt.
A kiegyezést követően számos örmény kapott kormányzati feladatot, Lukács László 1912-13 között Magyarország miniszterelnöki tisztét is ellátta.

Jeles alakja az 1956-os forradalomnak Pongrátz Gergely, aki több testérével együtt, a felkelőcsoport második és utolsó főparancsnokaként harcolt a Corvin közben.

tablo09

Több szakrális épület köthető az örménységhez, Budapesten az Orlay utcai templom a legfontosabb, a háromszintes épületben kapott helyet az örmény katolikus muzeális gyűjtemény.

A tárlaton a XII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzat elmúlt öt évben elvégzett munkájáról is tájékozódhatnak az érdeklődők, akik a leghíresebb magyar-örmények faragott portréjait is megtekinthetik egy különleges alkotáson.

 

A kiállítás október 4-ig ügyfélfogadási időben látogatható.