Összefogás az intézményüzemeltetőkkel
Mit tehetnek a XII. kerületben működő intézmények az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében? Nagyon sokat, épp ezért a jó gyakorlatok átadására, tapasztalatcserére lehetőséget biztosító szakmai egyeztető fórumot hirdetett számukra az önkormányzat.
A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének tagjaként – amihez Európából, valamint a világ számos részéből már több mint nyolcezer település csatlakozott –tavaly fogadta el a Hegyvidéki Önkormányzat a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét. A cselekvési terv célul tűzte ki az éghajlatváltozásban közrejátszó üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyvenszázalékos csökkentését 2030-ig. Mivel a célkitűzés a XII. kerület egészét érinti, egyáltalán nem elég, ha csak az önkormányzati intézményekben valósulnak meg a klímavédelmi intézkedések.
„Legyen egy olyan fórum, ahol a különböző fenntartásban lévő kerületi intézmények képviselői megoszthatják egymással tapasztalataikat, a jó gyakorlatok mellett akár egymás hibáiból is tanulhatnak” – ismertette az önkormányzat által első ízben meghirdetett épületüzemeltetői találkozó célját Pokorni Zoltán polgármester, aki arról is beszélt, a tapasztalatcsere kereteinek biztosításán túl akár jogi, szabályozási eszközökkel is segítséget tudnak nyújtani a klímavédelmi célok megvalósításához.
Kovács Lajos alpolgármester, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke szerint az önkormányzat feladata, hogy „kovásza legyen a jó kezdeményezéseknek”. Mint fogalmazott, „bátor vállalásuk”, a szén-dioxid-kibocsátás 40%-os csökkentése csak akkor lesz kézzelfogható valóság, ha szövetséget kötnek az intézményekkel, a közös cél elérése érdekében partneri kapcsolatot alakítanak ki.
Dr. Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) környezet-gazdaságtan tanszékének vezetője – aki a XII. kerület éghajlatvédelmi akciótervét készítő csapatot is irányította – elmondta, hogy a Hegyvidéken az összes szén-dioxid-kibocsátás 1%-a hozható összefüggésbe az önkormányzat tulajdonában lévő épületek fenntartásával. A többi szolgáltató, azaz az állami, magán és más, nem önkormányzati kézben lévő intézmények ugyanakkor más kerületekhez képest is kifejezetten magas, 42%-os arányban járulnak hozzá az emisszióhoz, így évente mintegy 130 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelősek.
Hogyan lehet egyszerűen, odafigyeléssel energiát megtakarítani? Erről Dr. Csoknyai Tamás, a BME épületgépészeti és gépészeti eljárástechnika tanszékének vezetője beszélt, aki a TOGETHER elnevezésű, az Európai Unió által támogatott projekt keretében kilenc önkormányzati épület okosmérőkkel történő felszerelésében, illetve a mérési adatok kiértékelésében vett részt. Mint mondta, az eredmények alapján mindegyik épületben találtak megtakarítási lehetőségeket – így jöttek rá például, hogy egyes irodákban éjszaka is magas az áramfogyasztás a készenléti üzemmódban hagyott készülékek miatt, az egyik óvodában pedig a fűtésrendszer rossz programozása miatt pont fordítva kapcsolt be a kazán, mint ahogy kellett volna.
Az üzemeltetői fórumra az önkormányzati fenntartású óvodák, kulturális- és sportlétesítmények mellett több más intézményből érkeztek műszaki vezetők, hogy megosszák egymással gyakorlati tapasztalataikat. Jelen voltak többek között a Közép-Budai Tankerületi Központ, az ELTE, az Országos Onkológiai Intézet és a csillebérci KFKI képviselői, akik együtt több százezer négyzetméternyi épület működtetéséről gondoskodnak. A fórum zárásaként a koordináló szerepet betöltő Zöld Iroda vezetője, Rózsa Zoltán elmondta, hogy az összejöveteleket rendszeressé kívánják tenni, a munkatervet pedig közösen, az intézmények bevonásával fogják összeállítani.