Szülői fórum a beiskolázásról

„A törvényi változások miatt 2013-ban az iskolafenntartói feladatainkat, 2017-ben pedig az iskolai ingatlanok üzemeltetését vette át az állam, ám változatlanul rajta tartjuk szemünket az intézményeken, ahová a XII. kerületi gyermekek járnak. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is megfelelő körülmények között tanulhassanak a hegyvidéki diákok, ennek pedig egyik záloga az önkormányzat és a tankerületi központ közötti jó együttműködés” – mondta Fonti Krisztina alpolgármester a Városmajori Gimnáziumban rendezett beiskolázási fórumon.

Az alpolgármester emlékeztetett rá, hogy tavaly – annak ellenére, hogy már az üzemeltetési feladatokat is átadták az államnak – két jelentős beruházást hajtott végre az önkormányzat az iskolákban. A Feketében energetikai fejlesztés történt, míg a férőhelyhiánnyal küszködő Tamásiban felépítették az „E” épületet, hat új osztályteremmel.

Az iskolaválasztás kapcsán Fonti Krisztina úgy vélte, érdemes a lakóhelyhez közeli intézményt választani, ahová a gyermek később, ha már nagyobb lesz, akár egyedül is közlekedhet. Hasznos lehet továbbá, ha a szülők előzetesen megismerkednek azzal a pedagógussal, aki szeptembertől az elsősöket fogja tanítani.

„Fontolják meg azt is, menjen-e iskolába a gyermek, ha csak nyáron tölti be a hatodik életévét” – tanácsolta az alpolgármester a szülőknek. Kiemelte, hogy ha valaki nem elég érett az iskolába lépéshez, az önkormányzat nem fogja megakadályozni, hogy újabb egy évet az óvodában maradhasson.

„Ha fejlett a gyermek, ne tartsuk vissza, ha viszont nem, adjunk neki időt” – mondta dr. Vári Zsuzsa klinikai szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézményének vezetője. Tájékoztatása szerint a kollégái segítséget tudnak nyújtani a szülőknek az optimális iskolakezdés kérdésének eldöntésében.

A szakszolgálat munkatársai többféle javaslatot adhatnak az iskolakezdéssel kapcsolatban. Tanácsolhatják, hogy maradjon a gyermek még egy évig az óvodában, és azt is, hogy szeptemberben kezdje el az első osztályt. Fejlesztést és/vagy logopédiai osztályt is ajánlhatnak, nagyobb, másfél-kétéves lemaradás esetén viszont a megyei szakértői bizottsághoz irányítják a családot, ahol meghatározzák, milyen további fejlesztésekre van szükség. Amennyiben a gyermek az iskolakezdésig nem tölti be a hatodik életévét, de szeptembertől már iskolába járatnák a szülei, korengedményre is lehetőséget biztosítanak a szabályok – ezt azonban a szakszolgálat nem szokta ajánlani, mert bár értelmileg sokan képesek lennének teljesíteni az iskolai feladatokat, a testi-fizikai, illetve a szociális fejlettség tekintetében valószínűleg hátrányba kerülnének az idősebb társaikkal szemben.

Dr. Vári Zsuzsa arról is beszélt, hogy az iskolaérettség eldöntésénél általában a szociális érettség jelenti a legkritikusabb pontot. Ide tartozik egyebek mellett, hogy képes-e a gyermek a társakkal és a felnőttekkel megfelelő módon kommunikálni, be tudja-e tartani szabályokat, kialakult-e a feladattudata, eljutott-e a feszültség- és kudarctűrés egy bizonyos szintjére. A késleltetés is fontos képesség: ha például a gyermek az óra alatt kívánja meg az uzsonnáját, ki kell tudni várnia, amíg elérkezik a szünet.

„Az iskolákban, ellentétben az óvodákkal, már lényeges szempont a teljesítmény. A legtöbb kisdiák azonban boldog, ha tanulhat; már a nagycsoportosok között is általános, hogy versenyeznek, ki tud többet az őket érdeklő dolgokról” – jegyezte meg a pszichológus.

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik” – ismertette dr. Kalina Katalin, a Közép-Budai Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese a köznevelési törvény egyik fontos szabályát. Hozzátette, hogy szakértői bizottsági javaslattal további egy nevelési évig az óvodában maradhat a gyermek, és szintén ez a bizottság dönt arról, hogy szülői kérésre hatéves kor előtt elkezdhető-e az iskola.

Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az óvodának kell igazolnia, elérte-e a gyermek az iskolába lépéshez elvárható fejlettségi szintet, vagy az óvodai nevelésben való további részvételt javasolják. Ha a megfelelő szintű fejlettség nem dönthető el az óvodai dokumentumok alapján, vagy a szülők kezdeményezik, akkor ugyancsak szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség.

„Az iskoláknak minden, a körzetükbe tartozó gyermeket fel kell venniük. A nem körzeteseket csak akkor vehetik fel, ha maradt férőhelyük” – hangsúlyozta dr. Kalina Katalin. Arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy az általános iskolákban nem tarthatnak felvételi vizsgát, az ének-zenei vagy sporttagozatra jelentkezők számára azonban szervezhetnek képességfelmérést az intézmények.