Terményáldás és vigasság a Svábhegyen
Hosszú sorok kígyóztak a svábhegyi Diana parkban az alföldi lovaskocsira épített, füstölgő mobilkemence, az idei terményünnep egyik fő attrakciója előtt. A kemencében egymás után sültek az Adjon Isten! Kézműves Pékség kovászos kenyérlángosai, amikből bárki kaphatott egy szeletet a rendezvényen.
„A búza, amely a civilizációnk felemelkedését végigkísérte és a mai napig fontos társunk, méltó helyen van itt, a terményünnepen” – mondta Király Roland, a kenyérlángosokat készítő kecskeméti csapat vezetője. A molnár és pék arról mesélt, hogy a vállalkozásuk nemcsak pékséget működtet, hanem búzanemesítéssel, fajtafenntartással is foglalkozik, a maguk által megtermelt búzát pedig saját, köves és hengerszékes malmukban őrlik meg. A Svábhegyre most – stílszerűen – egy kis tiroli malmot hoztak, hogy az őrlés hagyományos technikáját bemutathassák az érdeklődőknek.
A kenyérlángoson kívül bort, mustot is kóstolhatott a közönség, aki pedig a friss szőlőt szereti, a parkba kitelepülő svábhegyi zöldséges standjánál válogathatott számtalan fajtából. Ami az illatokat illeti, a kézműves pékséggel csak a kürtös kalácsos tudott versenybe szállni, a cukros finomságot árusító hely mágnesként vonzotta a családokat.
A kismarosi monostorból érkezett Ciszterci Nővérek asztalánál lekvárokat, szörpöket, ivóleveket találhattak a látogatók, akik közül többen beszélgetésbe elegyedtek a női szerzetesekkel. „A vásár kiváló lehetőséget teremt a beszélgetésre, ismerkedésre” – vélekedett Ildi nővér, aki elmondta: közösségük a ciszterciek Szent Benedek regulája szerint él, ennek része, hogy a saját kezük munkájával biztosítják megélhetésüket.
A szerzetesek közel húsz éve indították el a lekvár- és szörpkészítő manufaktúrájukat, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a helyi gazdáknak, akik nem tudták helyben értékesíteni az általuk megtermelt málnát, szedret és más bogyósgyümölcsöket. Összefogtak a termelőkkel, és az állami támogatással felépült üzemüknek köszönhetően ma már öt-hat tonna gyümölcsöt tudnak feldolgozni évente. „A természetes, tartósítószer-mentes termékeinkkel is az élet, és az Úristen szeretetének tisztaságát próbáljuk közvetíteni” – jegyezte meg a nővér.
A svábhegyi közösségi esemény részeként a Szent László templomban, Kocsis István plébános vezetésével adtak hálát a hívek a terményekért. A szentmisét követően a templom előtti téren a Tamási és a Jókai iskola diákjai adtak műsor, valamint soroksári és zsámbéki, német nemzetiségi együttesek léptek fel zenés, táncos produkcióikkal.
„Ahol a lehetőség, ott a felelősség” – Kövesdiné Martin Nóra, a XII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Szentgyörgyi Albert gondolatát idézte a műsorszámok között tartott beszédében. „Ma megvan a lehetőségünk, hogy a zöldségesnél szőlőt, vagy a közértben kenyeret vásároljunk, de hogy lássunk, emiatt kinek kell hálát adni, az a mi felelősségünk” – magyarázta.
„A terményünnepen, minden év szeptemberének végén a svábhegyiek bemutatják, a természet milyen sok ajándékot ad az embereknek” –mondta el Fonti Krisztina alpolgármester. Hozzátette, hogy a Hegyvidék életében jelentős szerepe van a sváboknak, német nemzetiségieknek, akiknek közösséggé formálása, illetve tradícióik ápolása érdekében a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat végez rendkívül fontos munkát.