Utcai kiállításon Budapest ostroma
Számos, Magyarországon eddig még nem publikált fénykép bemutatásával nyílt köztéri kiállítás öt budai helyszínen a város hetvenöt évvel ezelőtti ostromának hiteles bemutatására. A rendhagyó tárlatot közösen rendezte meg az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat.
„Az ostrom meghatározó élménye a Hegyvidéken élőknek mind a mai napig, hetvenöt év múltán is köztünk él ez a trauma” – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az Ostrom 75 című szabadtéri tárlat Kapisztrán téri megnyitóján. Felidézte, hogy az önkormányzat által pár évvel ezelőtt meghirdetett „Mesélnek a Hegyvidék házai” című novellaíró pályázatra is túlnyomórészt az ostromról szóló művek érkeztek. A most nyílt kiállítás pozitívumaként említette, hogy az nem elveket hangoztat, hanem személyes történeteket mond el a lakóhelyünkről – ahogy a húsz évvel ezelőtt kezdeményezett holokauszt-emléknap kapcsán is az volt a cél, hogy az az eseményeket személyesen átélhetővé tegye.
Minden családnak megvan a maga emlékezete és története az ostrom idejéről. Ezek az emlékezetek látszólag akár egymásnak ellentmondhatnak, egymással szemben állhatnak, valójában mindegyik egyszerre, egymás mellett és együtt is érvényes – erről Váradiné Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere beszélt. Hozzátette: eltagadhatatlan és elvitathatatlan mindenkitől a maga fájdalma, a kiállítás pedig lehetőséget ad arra, hogy a korabeli képeket végignézve „megbeszéljük egymással a fájdalmainkat és megkíséreljük megérteni egymást”.
Őrsi Gergely II. kerületi polgármester arra emlékeztetett, hogy a második világháború végén Budapest lakosságának nagy részét feláldozták azért, hogy egy totális diktatúra agóniáját meghosszabbítsák. „Akik ma hősies tettként ünneplik a kitörést, nem tudják, miről beszélnek” – jelentette ki. 1944-45 hőseinek azokat a magyarokat nevezte, akik életük kockáztatása árán bújtatták üldözött honfitársaikat, és akik a háború poklában is megmaradtak embernek. Úgy véli, a most bemutatott dokumentumok segítenek pontosan és tárgyilagosan megismerni, mi történt Budán és kik voltak a valódi hősök.
A kiállításmegnyitón Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt, aki azt hangsúlyozta: Budapest ostroma kapcsán nem rangsorolhatjuk, kinek a szenvedése volt fontosabb. Szerinte a mostani megemlékezés, a három budai kerület különböző pártállású polgármestereinek közös fellépése, a történelemmel való közös szembenézés arra mutat példát, hogy a politika ki tud lépni a „lövészárkokból”, ahová az elmúlt évtizedekben behúzódott.
„Nem az én sorsom volt, de én éltem át” – idézte a kiállítás kurátora, Ungváry Krisztián történész az irodalmi Nobel-díjas holokauszt-túlélőt, Kertész Imrét, utalva arra, hogy Budapest ostroma idején ugyanezt érezhette a 38 ezer civil áldozat. Vannak azonban olyanok is – fűzte hozzá –, akik a saját sorsukat élhették meg a döntéseikkel: emlékeznünk kell azokra a hősökre, akik másokat mentettek, de azokra is, akik önként ölték halomra saját polgártársaikat.
Az Ostrom 75 címmel meghirdetett, rendhagyó köztéri tárlat február 11-éig látható a Kapisztrán téren, az Ördögárok mellett az Akadémia parknál, a Széll Kálmán téren, a Széna téren, valamint a Városmajorban a Temes és a Maros utca sarkán. Nyolc konténerben mintegy nyolcvan fénykép mutatja be Budapest ostromának napjait. A képek többsége – amiket a szovjet hadsereg készített dokumentációs céllal a főváros elfoglalásakor – most először látható Magyarországon.
