A ZENE SZABADSÁGA – Az 5. Cziffra György Fesztivál

Novemberben Jevgenyij Kiszin orosz zongoraművész a fesztivál névadója előtt tisztelgett szólókoncertjével a Müpában. Az angyalföldi József Attila Művelődési Központban a 2019. évi Tehetség díjasok: Pusker Júlia hegedű- és Szabó Marcell zongoraművész Cziffra-emlékkoncertje is sorra került. A Duna Palotában „Ágyúk és virágok – Cziffra György emlékezete” címmel rendezték meg az első nemzetközi tudományos találkozót hazai és külföldi kutatók részvételével. A nagytétényi Kulturális Központban pedig Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és művésztársai zenés beszélgetéssel emlékeztek a fesztivál névadójára. A mesterkurzusok is bővültek, a korábbi zongora- és cigányprímás-oktatás mellett most énekesek számára is lehetőség adódott a továbbtanulásra Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő vezetésével.

A első rendezvény február 16-án vasárnap délután került sorra a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, ahol a Liszt Ferencről készült Szerelmi álmok című film vetítésének örülhettek a nézők. A Sinkovits Imre főszereplésével forgatott színes, szélesvásznú filmet a legendás Keleti Márton rendezte. A vetítésen Hildebrand István Kossuth-díjas operatőr is megjelent, akit Menyhárt Éva, az intézmény igazgatója üdvözölt. Cziffra Györggyel kapcsolatos élményeit is megismerhettük, akinek 1956 utáni első hazalátogatása éppen a film forgatásához kötődött. Az 1970-ben készült filmben Cziffra és Szvjatoszlav Richter zongorázott, Simándy József énekelt és Ferencsik János vezényelt.

A fesztivál ünnepélyes nyitóestjére hétfőn került sor. A koncert előtt sokan voltak kíváncsiak a hangszerbemutatóra, amelyen a Steinway munkatársa, Cseke Márton ismertette a nagy múltú márka új zongoráját a Spirio-t. Ez a bemutató aztán megismétlődött még a további esti programok előtt is. Nagyon érdekes volt alkalmanként három rövid zenei illusztráció, amelyeket a 21. századi fejlesztésű hangszer maga játszotta le komputeres applikáció vezérlésével, de a kitűnő instrumentum természetesen hagyományosan is funkcionál.

Józsa Judit kerámiaszobrász kiállítását ugyancsak hétfőn nyitották meg a koncert előtt és a fesztivál egész időtartama alatt megtekinthető volt. A lépcsőgalérián a fatörzs metszetekre applikált leheletfinom kompozíciók között megtalálhattuk a három isteni erény, a hit, a remény és a szeretet, valamint a négy sarkalatos emberi erény: a mértékletesség, az okosság, az erősség, és az igazság megjelenítését.

A színházteremben került sorra a nyitókoncert, amelyen megjelent Áder János köztársasági elnök úr is. A „Lélek és logika” című beszélgetés résztvevői Pál Feri atya, római katolikus pap és mentálhigiénés szakember és Dr. Vizi E. Szilveszter professzor, Széchenyi-nagydíjas akadémikus, orvos, farmakológus voltak, akik a fesztivál műsorvezetője, Bősze Ádám moderátori tevékenysége mellett lebilincselő mini-előadásokat tartottak, olykor párbeszéd, máskor kérdezz-felelek formájában. Természetesen ezen az estén sem maradtunk muzsikaszó nélkül. A cimbalom két világhírű mestere, Lukács Miklós és Balogh Kálmán többször oldotta a vita hevét szívet-lelket melengető játékával.

Kedden este a Zeneakadémia adott helyet a fesztivál egyik legkiemelkedőbb programjának, a „Paganini Plusz” elnevezésű koncertnek. Lendvay József Liszt-díjas hegedűművész játszotta Paganini caprice-ait. A hangverseny érdekessége az volt, hogy a caprice-okat a Liszt Ferenc által zongorára komponált Paganini-etűdök követték Balázs János tolmácsolásában, majd Oláh Kálmán Liszt- és Erkel-díjas zongoraművész, zeneszerző szólaltatta meg a zeneműveket az erre az eseményre készített szenzációs átdolgozásaiban.

Szerdán este a MOMkult színháztermében a „Győztesek” játékát élvezhettük. A köztársasági elnök úr ismét ellátogatott a fesztiválra ezen az estén is. A fellépők a Cziffra Fesztivál, a Bartók Világverseny és a Virtuózok győztesei, valamint a Budapest Music Center által szervezett Cimbalomverseny díjazottjai voltak. Hét Junior Príma-díjas művész: Horti Lilla operaénekesnő, Pusker Júlia hegedű-, Balázs-Piri Soma, Balogh Ádám, Boros Misi és Szabó Marcell zongora- és Devich Gergely gordonkaművész, valamint Ürmös Sándor mutatta meg elképesztő felkészültségét, tudása legjavát.

Csütörtökön este a zene születésének, a hallgató befogadó készségének problémakörét jártuk körül Dr. Bagdy Emőke, egyetemi tanár, pszichológus segítségével. A professzorasszony a művészi lét egyedi kihívásaira is kereste és találta meg a válaszokat – az előadása címében is idézett – „Tudatállapotok” között kalandozva. De, hogy nem maradjunk élő zene nélkül, arról a fesztivál fáradhatatlan előadóművésze, Balázs János gondoskodott. Mégpedig az előadó kívánsága szerinti zeneművek kerültek sorra: bevezetésképpen Liszt Szerelmi álmok című műve, majd az előadás után ismét a zenéé lett a főszerep. Először ismét Liszt, majd Johann Strauss következett. A Denevér című nagyoperett részleteit hálásan fogadta a közönség. Bősze Ádám ezúttal is remekül vezette az eszmecserét.

Az immár hagyományosnak számító – Cziffra György bárzongorista éveit idéző – Bárest ezúttal is attraktív műsorral szórakoztatta a jelenlévőket. A hitelesség fokozására a színházterem földszintjét éjjeli szórakozóhellyé varázsolták oly módon, hogy asztalok mellett foglalhattak helyet a vendégek. A minőségi szórakoztatásról pedig a Jászai Mari-díjas színésznő Tompos Kátya, a Kossuth-díjas Hot Jazz Band és a kávéházi cigányzene autentikus előadói, Sárközi Lajos prímás és zenekara gondoskodott. Tompos Kátya a 30-as évek kosztümjében és frizurájával hitelesen idézte a kor divatját. Egymás után sorjáztak a népszerű, mindenki által kedvelt dallamok, mint pl. a Szerelemhez nem kell szépség, majd a cigányzenekar is a pódiumra jött és együtt kísérték az énekesnőt. Óriási meglepetésre volt Kátya francia „blokk”-ja olyan Edith Piaf dalokkal, mint a La vie en rose és a Milord. Aztán élénkvörös ruhában cigánylányt alakított, román és orosz cigánydalokat adott elő. Az estnek nem volt meghatározott vége, és a két zenekar még sokáig játszotta a 30-as évek slágereit.

Az ötéves fesztivál színhelyeinek sorában az idén először szerepelt a Lóvasút. Szombaton este itt került sorra az a koncert, amely autentikusan idézte Cziffra György könnyűzemnei világát. A Jazzical Trió ismert Liszt, Chopin, Beethoven melódiákat és más – Cziffra által is kedvelt – darabokat játszott ötletes, kreatív feldolgozásban. Káel Norbert zongoraművész két társa is a hazai jazz kiemelkedő képviselője volt: Oláh Péter bőgős és Lakatos András a doboknál.

Vasárnap délelőtt is a hagyományok szerinti program várta az érdeklődőket. A fesztivál rendezői minden évben a zárónap délelőttjén hangszerbemutató koncert keretében igyekeznek megkedveltetni a gyerekekkel a muzsikát. A MOM Kupolatermében Simon Izabella zongoraművész interaktív zenés-mesés előadása a társművészetek segítségével „avatta be” a kicsiket a zeneművészet titkaiba. A kivetítő „varázsvásznán” Paul Klee festményei jelentek meg, az „élőben” előadott zenei illusztrációk pedig kapcsolódtak a festményekhez. Közben Kőszeghy Csilla meseillusztrátor varázsolt a fehér vászonra csodaszép tündéreket.

A záró est rangos zenei programjának sztárvendége Vagyim Repin orosz hegedűművész, a másik szólista pedig a fáradhatatlan Balázs János volt. Először Grieg C-moll hegedű-zongora szonátáját hallhattuk a két művész tolmácsolásában, majd bekapcsolódott a Budafoki Dohnányi Zenekar is. Kíséretükkel az orosz hegedűs Csajkovszkij Valse Scherzo-ját és az Anyeginből Lenszkij áriáját adta elő. Ezt követte Ravel Tzigane című zeneműve és Grieg A-moll zongoraversenye Balázs János előadásában ugyancsak a zenekar kíséretével. A karmester Hollerung Gábor Liszt-díjas Érdemes művész volt. Két ráadás számmal zárult az ünnepi koncert, először Balázs János adta elő Johann Strauss Denevér-parafrázisát, majd a két zongoraművész a népszerű Monti csárdással búcsúzott a hálás közönségtől és az idei fesztiváltól.

Márton Attila