*

Zöld Hegyvidék

Méhbarát kerület

A BEEPATHNET PROJEKTRŐL

BPN_banner_no_tageline

BeePathNet – Gazdagítsuk méhekkel a várost!

A BeePathNet projekt keretében a városi méhészkedés Llubjana által kifejlesztett és sikerre vitt holisztikus megközelítését tanulhatja el 5 európai város a szlovén fővárostól. A projekt a fenntartható városi méhészkedés megalapozását és fejlesztését célozza.
A méhek népszerűsítése az egész város bevonásával, valamennyi szereplővel és érdekelttel együttműködésben valósul meg, ezáltal egy fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezet felé teszünk lépéseket, a természeti erőforrások megóvását, a biológiai sokféleség fejlesztését szolgáljuk.

Főbb tevékenységek a projektben

Valamennyi projekttevékenység az 5 partnervárosban működő, helyi támogató csoportok tagjainak és a csoport koordinátorának erőforrásaira összpontosít, annak érdekében, hogy elsajátítsák és hatékonyan alkalmazzák mindazokat a készségeket és mindazt a tudást, amelyek segítségével megteremtik a városukban a méhészkedés holisztikus megközelítésének feltételeit és továbbfejlesztik azokat.
A projektmegvalósítás során számos tematikus találkozót és eseményt szervezünk, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, és más városokban is terjesztjük a mozgalmat.

A legfontosabb projekttevékenységek:

  • munkacsoportok (helyi támogató csoportok) működtetése és a városi méhészetre vonatkozó cselekvési tervek kidolgozása a partnervárosokban;
  • a BEE PATH jó gyakorlat megismerését szolgáló tanulmányút a partnervárosokban tevékenykedő helyi munkacsoportok tagjainak részvételével;
  • a jó gyakorlat átvételét szolgáló esettanulmányok kidolgozására és a különféle témakörök megvitatására szolgáló partnerségi találkozók: biológiai sokféleség fenntartása a városi területeken, BeePathNet oktatási csomagok, szemléletformálás, a „méhbarát hálózatok” fejlesztése, és új méhészeti termék fejlesztése;
  • tematikus útmutatók, hírlevelek és projektkézikönyv készítése annak érdekében, hogy a projektben felhalmozódó tudást a partnerségen belüli és azon kívüli érdekelt felek számára továbbadhassuk;
  • a projekteredmények, tapasztalatok, tudás, jó gyakorlatok terjesztése a különféle kommunikációs csatornákon keresztül;
  • 2020-ban, a méhek világnapja (május 20.) kapcsán események szervezése mind a 6 partnervárosban a BeePathNet projekt égisze alatt, emellett számos más helyi esemény és rendezvény lebonyolítása;
  • BeePathNet projektzáró konferencia szervezése.

BeePathNet partnerség:

A BeePathNet hálózatban 6 EU város dolgozik együtt – Ljubljana (Szlovénia) mint vezető partner, Amarante (Portugália), Bydgoszcz (Lengyelország), Cesena (Olaszország), Nea Propontida (Görögország), és Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (Magyarország).
A partnerség összetétele biztosítja, hogy a BeePathNet projekt a méhészkedéssel összefüggésben a klimatikus viszonyok többségét lefedje (atlanti, kontinentális, mediterrán, alpesi), valamint a városok közötti kulturális és társadalmi különbségek hatásainak figyelembevételét is lehetővé teszi. Ezen felül, a partnerek kiválasztása úgy történt, hogy eltérő tapasztalatok és jó gyakorlatok csatornázódhassanak be a projektmegvalósítás folyamatába. Mindez lehetőséget ad arra, hogy EU szinten bármelyik város adaptálhassa a jó gyakorlatot.
A BEE PATH-től a BeePathNet hálózatig
Minden akkor kezdődött, mikor Ljubljana 2015-ben létrehozta a BEE PATH-ot, amely két és fél év alatt a helyi érdekeltek hálózatává fejlődött, egy önkéntes alapon működő platformot teremtve a városi méhészkedéshez kapcsolódó kihívások megvitatására, megoldások keresésére és új termékek fejlesztésére. A BEEPATH emellett egy turisztikai és oktatási hálózat, amely a méhek és a városi méhészet fontosságát hangsúlyozza. Egy oktatási program, amely a célcsoportok szemléletformálására törekszik. “Kutatóközpont”, új vállalkozói ötletek fejlesztéséra irányuló inkubátor.
Ljubljana sikerét az URBACT Program Jó Gyakorlat címmel jutalmazta, de ez korántsem jelenti azt, hogy a BEEPATH egy befejezett projekt lenne. Sokkal inkább egy folyamatosan mozgásban lévő, naponta fejlődő projektről van szó. Ráadásul Llubljana úgy döntött, hogy kihasználja az URBACT program által biztosított lehetőségeket és a BeePathNet Transzfer Hálózat projekten keresztül átadja a jó gyakorlatot más uniós városoknak, és így alkalma nyílik arra is, hogy a partnervárosoktól tanuljon, ezáltal továbbfejlessze a jó gyakorlatát.
A városok méhekkel történő gazdagítása a hálózatunk kiépítésével elkezdődött és folyamatosan halad előre. Csatlakozol hozzánk?

További információk:
Honlap: www.urbact.eu/beepathnet (kialakítása folyamatban)

A Mi méheink-PROGRAMOK, ELŐADÁSOK A MÉHEKRŐL GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK

Idén ősszel indulnak a MOM Kulturális Központ rendezésében a Mi Méheink előadások, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki érdekes tudásra tehet szert zümmögő kis barátainkkal kapcsolatban. A változatos programsorozat eseményein mindenki megtalálja a neki való programot. A Méhbarát Kerület kezdeményezéshez kapcsolódó rendezvényről érdeklődni a MOM Kult oldalán lehet , illetve a végelegesített programfüzetet a Zöld Iroda oldalán is közzétesszük majd.
FB-OurStory19-1200x445-2

Kevesebb kaszálással a méhekért már a vízműveknél is

vizmuvek_szoroanyag
A tájékoztatóból megtudható, hogy hogyan segíti a Fővárosi Vízművek a Hegyvidéki Önkormányzattal együttműködésben a méhek és beporzótársaik megmaradását.

A méhek a barátaink


Hogy legyen elég zöldség, gyümölcs, illetve gabona, beporzó rovarokra, így méhekre is szükség van. Sok azonban ezzel kapcsolatban a félreértés, a felesleges félelem, amiket az önkormányzat különböző méhbarát programokkal igyekszik eloszlatni. Az egyik ilyen, a nagy sikerű Mézes Kuckó óvodai rendezvénysorozat.
A Süni óvodában megtartott szezonzáró foglalkozáson, a program kitalálója, Erlich Mariann oktatta a gyerekeket. Először egy interaktív előadásra hívta a kicsiket, majd következett a játék, ahol rávezető feladatokon keresztül ismerhették meg az óvodások a méhek mindennapjait. Végezetül következett a mézes reggeli, ezen többféle finomság került a tányérokra.
mezes_reggeli13
„Játékos formában vezetjük rá a gyerekeket arra, hogy ne féljenek a méhektől, és semmiképpen ne bántsák ezeket a hasznos rovarokat. Megmutatjuk, miért annyira fontosak az ember, az élővilág számára” – mondta el Erlich Mariann, aki elmondta, hogy a foglalkozásokon játékvirágport gyűjtenek, hatszögletű sejtekből lépeket építenek, egy almafás társasjáték segítségével pedig a beporzás és a gyümölcs érésének folyamatát is megismerik a gyerekek. A szakember kifejtette, hogy számos félreértés, felesleges félelem kapcsolódik a méhekhez. Sokszor támadásnak tekintjük, amikor a méhek a közelünkben repülnek, megpróbálnak ránk szállni. Pedig, erről szó sincs. Ilyenkor rendszerint valamilyen illat vonzza hozzánk a rovart, de az is gyakori, hogy egyszerűen pihenőhelyet keres magának. Akkor járunk el helyesen, ha nem kezdünk el hadonászni, hanem mozdulatlanul maradunk, és hagyjuk, hogy a méhecske azt csináljon, amit akar.
Bár valóban előfordul, megszúrják az embert, de azt csak akkor teszik meg, ha veszélybe kerülnek. Tudni kell, hogy a méhek csak egyszer képesek szúrásra, mert a bőr alá fúródó fullánkjukat nem képesek kihúzni, ezért elpusztulnak.
A méretre nagyobb hím méhnek ráadásul nincsen fullánkja, ezért akár a kezünkön is megsétáltathatjuk. Ehhez persze nem árt tudni, hogyan néz ki a nőstény és a hím méh, illetve közeli rokonaik a dongó vagy a darázs, amikkel gyakran összekeverik őket.
mezes_reggeli08
Szerencsére a Süni óvodások tisztában vannak a különbségekkel, a képekről azonnal felismerték a rovarokat, és nevetve sorolták a jellemzőiket. Például, hogy a méhek lábain és testükön apró szőrszálak vannak, míg a darazsak szinte csupaszok a lábuk viszont hosszabb.
Abban pedig ismét megállapodtak, hogy a méhecskétől nem kell félni, ami azt jelenti, hogy a Mézes Kuckó foglalkozás elérte a célját.
A bemutató foglalkozáson részt vett Fonti Krisztina is, aki elmondta, hogy mindegyik Hegyvidéki óvoda önálló nevelési program szerint működik, a környezettudatosság elmélyítésére azonban az összes intézmény kiemelt figyelmet fordít.
„Ehhez járul hozzá az önkormányzat azzal, hogy igyekszik minél több környezetvédelmi programot bevinni az óvodákba. Ilyen a méhek megismertetése, ami egyúttal a helyes táplálkozás ügyét is szolgálja” – hangsúlyozta az alpolgármester hozzáfűzve, hogy a programmal átadott készségek és tudás birtokában az óvodások felnőve egészségesebb életet élhetnek.
mezes_reggeli02
A Méhbarát Hegyvidék programba a zöldterületek és ezen keresztül a biodiverzitás növelése mellett a hasznos rovarok, és különösen a méhek újrafelfedezése is beletartozik – emlékeztetett Kovács Lajos. Az alpolgármester szerint még mindig bőven akadnak félreértések a méhekkel kapcsolatban, amiket ideje eloszlatni. Ebben segít az óvodai foglalkozás, ahogyan ide tartozik a két éve indított Mézes reggeli program, a méhbarát zöldfelületek létrehozása, valamint a kaptárok telepítése.



A méhek és a megporzás jelentősége a gazdaság és a biodiverzitás szempontjából is kiemelkedő

Istenhegyi_lejto_csp_20190516_07_after_rain
A méz csodálatosan ízletes és egészséges táplálékunk. A méheknek azonban van a méz előállításánál is fontosabb tevékenységük: a megporzás. A méhek (vagy más rovarok) által elvégzett megporzás hiányában a táplálékul szolgáló növényeink 75%-a egyáltalán nem hozna termést. Gyümölcsös kertjeink közismert fái mint az alma, a körte, a meggy, a szilva, az őszibarack, a sárgabarack, a narancs, a citrom és mások, de épp úgy a zöldségeink mint a borsó, a bab, a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök stb. mind megporzást igénylő növények. Egy Angliában készült tanulmány szerint, ha nem volnának megporzó rovarok, akkor az Egyesült Királyság mezőgazdasági termelését évi mintegy 500 millió font veszteség érné. Bár a házi méhek szerepe a megporzásban kiemelkedő, érdemes megemlíteni, hogy ezt a munkát a méhek olyan más rovarcsoportokkal együtt végzik el, amelyek szintén virágról virágra szállnak a nektár begyűjtése, illetve elfogyasztása céljából. A legismertebb ilyen rovarok között tartjuk számon a vadméheket, és a poszméheket, de ebbe a körbe tartoznak a pillangók, az éjjeli lepkék, a pöszörlegyek és a viráglátogató bogarak is.

Kevésbé ismert, hogy a beporzó rovarok puszta meglétén felül, azok egyedszáma, azaz gyakorisága is fontos tényező, mivel kimutatták, hogy azokból a virágokból, amelyeket többször is felkerestek a méhek nagyobb és szabályosabb formájú termések fejlődtek.
Ez legjobban a gyümölcsfáink esetében figyelhető meg, de minden jel szerint hasonlóan érvényes a vadon élő növények termésének kialakulásánál is. A méhek, és velük együtt az imént felsorolt rovarcsoportok ugyanis nem csupán a gazdasági növényeink beporzásáért felelősek, hanem természetesen ők azok, akik a vegetációt alkotó sok ezer rovarmegporzású növény megtermékenyítésében is közreműködnek.A megporzó rovarok nélkül ezek a vadvirágok sem tudnának magot érlelni, ami hosszabb távon fenyegetné állományaik fennmaradását. A rovarmegporzású növények megfogyatkozását minden bizonnyal a szélbeporzású fajok előretörése kísérné, ami végső soron egyet jelentene a biodiverzitás csökkenésével, és így a természetes ökoszisztémák stabilitásának gyengülésével.

Ráadásul a szélmegporzású növények túlszaporodása a levegő pollenkoncentrációját is jelentősen megemelné, mivel ezek a növények a szél segítségével juttatják el pollenjüket a fajtársaik várágaihoz. Látható tehát, hogy a megporzást végző méhek és egyéb rovarok szerepe nem csak gazdasági szempontból, de a bioszféra stabilitása szempontjából is fontos tényező.A méhek és beporzó társaik segítése érdekében - hiszen ők is segítenek nekünk, és ez viszonzást érdemel - több jó kezdeményezés indult el az utóbbi években. A Hegyvidéken az egyik ilyen akció arra irányul, hogy a kerület egyik sűrűn beépített részébe ékelődő, korábban rendszeresen rövidre vágott füvű lejtőn a kaszálás mérséklésével virággazdag méhlegelőt hozzunk létre. Évente csak kétszeri kaszálást tervezünk, hogy lehetőleg minél több növényfaj eljusson a virágzás és maghozás fázisába, és emellett nektártermelő vadvirágok magjának vetésével is törekszünk a rét növényzetének gazdagítására.Kísérletünk jelenleg csak egy viszonylag kis területet érint, de ha a módszer beválik, akkor a méh- és lepkelegelők megjelenhetnek majd a jó gyakorlatot átvevő kerületi polgártársaink és társasházi lakóközösségeink kertjeiben is.

Dr. Csontos Péter

BeePathNet – Méhek a városi dzsungelben


ljubljana_beepathnet_beehive_rooftopKlemen Strmšnik URBACT szakérő megosztja lelkesedését Ljubljana (SLO) zöld törekvéseivel és a városi méhészetet népszerűsítő hat európai várost összekötő BeePathNet projekt folyamatos sikereivel kapcsolatban. Azt kérdezi: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

Az intenzív urbanizáció és az ezzel érintett térségek gazdasági növekedése miatt az európai városok egyre növekvő környezetterheléssel, a természeti erőforrások elvesztésével, a biodiverzitás csökkenésével néznek szembe, ami lakosaik életminőségét veszélyezteti. Ha ehhez hozzávesszük a mezőgazdaság növényvédelmi és egyéb vegyszerhasználatát, nem csoda, hogy a méhek és egyéb beporzó rovarok száma rohamosan csökken világszerte. Mintha elfelejtenénk e rovarok ökoszisztéma szolgáltatásának fontosságát az élelmezésben.

Másfelől a helyben, bio-minőségben megtermelt élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosság növekszik. Egyre többeknek fontos az egészségtudatos életmód, és egyre többen tesznek is életminőségük javításáért, többek közt saját élelmiszertermeléssel – a ház körüli kertben vagy akár erkélyen, a háztetőn.

Ljubljana, Szlovénia 290 ezer fős fővárosa otthont ad 180 millió méhnek is, és ez a populáció egyre növekszik. A város területének háromnegyede természetközeli erdő, mező vagy legelő, aminek 20%-a természetvédelmi oltalmat is élvez. Ljubljanában 800 gazdaság és 350 méhész tevékenykedik, élő kapcsolatot teremtve város és vidék között.

Az utóbbi években elismerték a város erőfeszítéseit a lakók életkörülményeinek javítására, és Ljubljana számos fontos díjat nyert – része volt a „A világ globális top 10 fenntartható desztinációjának” 2017-ben, ill. ugyanabban az évben a „Legméhbarátabb önkormányzat” címet is elnyerte, 2016-ban pedig Európa Zöld Fővárosa volt.

Lenyűgözőnek tűnik, ugye? Ahhoz azonban, hogy megértsük a város zöld városfejlesztési politikájának sikerét, vissza kell tekintenünk Ljubljana közelmúltbeli városfejlesztési történetére.

A város környezetében a 80-as és 90-es években erős szuburbanizációs folyamat játszódott le. Ahogy egyre több fiatal család költözött a külvárosokba, a városközpont és a régebbi lakónegyedek szükségszerűen elöregedtek, környezetük romlott vagy akár teljesen lepusztult. De, mint a természetben is, a „réginek” helyet kellett teremtenie az „újnak”, és Ljubljana az új évezredbe lépve kész volt újjászületni.

ljubljana_beepathnet_beehive_0

Az új fejlesztési koncepciók megfogalmazása során a városvezetők és a döntéshozók felismerték, hogy Ljubljana egyik erőssége és lehetősége zöld karakteréből adódik. A város lakói körében ez a gondolat pozitív fogadtatásra talált. Egy új fenntarthatósági stratégiának is köszönhetően a város sikeresen rátalált megújulásának útjára a „Vízió 2050” elnevezésű fejlesztési anyagával, amihez megújult szerkezeti terv is készült. A jól választást igazolta, hogy a város 2014-ben elnyerte a 2016-os Európa Zöld Fővárosa címet.

Ez egyértelmű jelzés volt mind a polgároknak, mind a városnak, hogy a helyes úton járnak. A cím támogató és megtermékenyítő környezetet biztosított merészebb zöld városfejlesztési ötletekhez és projektekhez. A következő években Ljubljana városa ösztönözte és támogatta az olyan új városi törekvéseket, mint a városi kertészet, a városi erdőgazdálkodás és a városi méhészet.

2015-ben a város egyik alkalmazottja, Maruška Markovčič, ma az URBACT BeePathNet projekt helyi csoportjának koordinátora, előállt a városi méhészet ötletével. Ahogy meséli, „a BEE PATH (méh út) csak egy kisebb projekt lett volna a városban élő méhészek támogatására és ezen keresztül új turisztikai lehetőségek feltárására. Sosem gondoltam, hogy ilyen sikeres lesz, és így kinövi magát!” De ez történt, és a BEE PATH kifejezés a ljubljanai városi méhészkedéshez kötődő tevékenységek szinonimájává vált.

A kezdeményezés óta eltelt két és fél év alatt a következőket hozta létre:

A városi méhészet iránt érdeklődő partnerek HÁLÓZATA – önkéntes platformot biztosítva a kihívások megvitatására, megoldások azonosítására és új termékek kifejlesztésére.
TURISZTIKAI ÉS EDUKÁCIÓS CÉLÚ TANÖSVÉNY, melynek célja a városi méhészek és a méhekkel kapcsolatos egyéb érdekességek összekapcsolása, bemutatva a méhek és a városi méhészet jelentőségét a látogatók számára.
OKTATÁSI PROGRAM, amelynek célja a célközönség tudatosságának növelése.
„THINK-TANK” ÉS „INKUBÁTOR” új vállalkozói ötletek fejlesztésére.
Maruška tovább mesél: „A BEE PATH projekt logikája nagyon egyszerű – a méhek csak egészséges környezetben tudnak élni... Ha Ljubljanának sikerül megőriznie a városi területeken egy olyan környezetminőséget, amely lehetővé teszi a méhek és más beporzók gyarapodását, akkor jó úton halad a környezet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a magas életszínvonal biztosítása és az élelmiszer-önellátáshoz szükséges potenciálok megőrzése terén”.ljubljana_beepathnet_honey

Az ilyen kísérletek azonban soha nem lehetnek sikeresek, ha azokat felülről lefelé fejlesztik. Így alulról felfelé irányuló, önkéntes megközelítést alkalmaztak: „Egy kis méhészkörként kezdtük, de mindig nyitva álltunk az érdeklődők felé. Idővel a hálózat nőtt, és ma már oktatási és kulturális intézményeket, civil szervezeteket, vállalkozókat, cégeket és más érdekelteket is be tud vonni. Nem volt könnyű, de így kellett csinálnunk!” – teszi hozzá.

Kétségtelen, hogy Ljubljanában kedvezőek a körülmények: szokatlanul magas a zöld területek aránya, és nagy hagyománya van a méhészetnek. E cikk írója azonban meg van róla győződve, hogy Európa számos városa bír hasonlóan jó adottságokkal, csak talán még nem tudatosították ilyen irányú fejlesztési lehetőségeiket; és pontosan erről szól a BeePathNet projekt.

Maruška hozzáteszi: „Az URBACT Jó Gyakorlat cím megszerzése a BEE PATH projekt számára nagyon fontos volt – bizonyította, hogy jó úton haladtunk, erősítette a meglévő tagok lelkesedését, új tagokat vonzott, és új szintre emelte a városi méhészet imázsát. Ezért látunk a BeePathNet projektben új lehetőségeket - nemcsak a jó gyakorlat más városokba való átültetésére, hanem arra is, hogy partnereinkkel együtt továbbfejlesszük a tevékenységeinket.”

A ljubljanai gyakorlat átvételére szerveződött BeePathNet városhálózatban 6 város vesz részt: vezető partnerként Ljubljana, Cesena (IT) és Bydgoszcz (POL) 1. fázisú partnerként, Amarante (POR), Budapest XII. kerülete és Nea Propontida (GRE) pedig a 2. fázisban csatlakoztak. A városhálózat lefedi az európai kontinens méhészetileg szóba kerülő klímazónáinak nagy részét (atlanti, kontinentális, mediterrán), mint ahogy különböző kulturális és társadalmi hátterű városokat is összefog. A természeti és kulturális különbségek kezdenek előtérbe kerülni, ami növeli a jógyakorlat-átadás kihívását.

Mindezek után emeljük ki a projektnek azt a négy fő komponensét, amelyek meghatározzák átvételét, más városbeli adaptálását:

  • URBACT helyi csoportok létrehozása és működtetése mind az öt partnervárosban – alulról jövő, nyitott, proaktív csoportok azonosítják be a szinergiákat, a lehető legjobb megoldásokat.
  • Kedvező feltételek megteremtése a városi méhészet számára – a helyi közösség tudatosságának növelése a méhek és a vadon élő beporzók fontosságával kapcsolatban, a méhektől való félelem csökkentése, valamint a városi méhészet formális és informális akadályainak leküzdése minden partnervárosban.
  • „Méh-tanösvények” kifejlesztése új oktatási és turisztikai termékekként az egyes városokban, valamint a városi méhészkedés és termékei népszerűsítésére szolgáló platformok kialakítása
  • A városi méhészet hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása az egyes városokban közép- és hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozása révén.
ljubljana_beepathnet_education
A városi méhészettel kapcsolatos BEE PATH koncepció lehetőséget ad arra, hogy a projekt partnervárosai felismerjék, kifejlesszék saját lehetőségeiket. A jó gyakorlat tehát semmiképp sem egy befejezett, lezárt dolog, sokkal inkább egy napi szinten fejlődő munka.

„Fú… magam is meglepődöm időnként, amikor a partnervárosok új ötleteikről, vagy az együttműködések új formáiról mesélnek” – kommentálja Maruška a legutóbbi közös eseményt. És meg kell jegyeznem, magam is tapasztaltam, hogy a lelkesedés ragadós, és a végén már én is azon gondolkodom, hogyan is tudnék részt venni ebben!

A BeePath Projekt egyik nagy kihívása, hogy ezt a lelkesedést továbbadja. A partnertalálkozókon gyakran jutottunk arra a következtetésre, hogy a méhészet – akár városi, akár vidéki – nem olyasmi, amit csak úgy nekiállsz csinálni. Rajonganod kell érte, ha csinálni akarod!

Alig várom tehát, hogy lássam, a várospartnereink hogyan veszik át a ljubljanai koncepciót, és hogyan találják meg helyét saját városukban, hogyan fejlesztik tovább a módszertant. Kész vagy meglepődni?

 

Írta: Klemen Strmsnik

Eredeti cikk: https://urbact.eu/beepathnet-enriching-urban-jungle-bees


Az eredeti cikk fordítása az URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont gondozásában került ki a http://www.urbact.hu/ oldalon