Működés

21/2001. (X. 31.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete

a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről[1]

 

            A Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 54. §-ában, 58. §-ában és 62/B. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.      Általános rendelkezések

 

1.      §

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség), tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

 

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

 

2. §

 

(1) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága, valamint polgármestere gyakorolja, a rendeletben foglaltak szerint. Ha a rendelet külön nem jelöli meg az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlóját, azt a polgármester gyakorolja.

 

(2) Az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok ellátásával – külön megállapodással – más szervezetet is megbízhat.

 

2.      A lakások és helyiségek elidegenítésének általános feltételei

 

3. §

 

(1) A lakások és helyiségek közül nem idegeníthetők el azok, amelyek

a) helyi építési szabályzat, illetve településrendezési terv alapján vagy jogerős hatósági határozattal bontásra kijelölt épületben vannak;

       b) helyi építési szabályzat, illetve településrendezési terv alapján rehabilitációra kijelölt területen vannak;

       c) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintettek, kivéve, ha az elidegenítéshez a bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog jogosultja hozzájárult;

       d) műemléképületben vannak, kivéve, ha az elidegenítéshez a műemléki hatóság hozzájárult;

       e) szolgálatai bérlakásnak minősülnek, kivéve, ha az elidegenítéshez a szolgálati bérlakással rendelkező szerv hozzájárult;

       f) elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek;

       g) az életvédelem céljait szolgálják, kivéve, ha az elidegenítéshez az illetékes polgári védelmi szervezet hozzájárult.

       h)[2]

 

       (2) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgálati bérlakás bérlőjét a Képviselő-testület, az Önkormányzat vagy jogelődjének vállalata, költségvetési szerve jelölte ki, a lakással rendelkező szervnek a Képviselő-testületet kell tekinteni.

 

4. §

 

       (1) A házfelügyelői szolgálati lakást akkor lehet elidegeníteni, ha a lakás szolgálati jellegének megszüntetésével egyidejűleg a bent lakó bérlő, illetőleg jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó elhelyezéséről gondoskodtak. (1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ának (6) bekezdése)

 

       (2) Az elhelyezésről gondoskodás keretében a volt házfelügyelői lakás a bentlakó jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó részére elidegeníthető.

 

       (3) A volt házfelügyelői szolgálati lakás a társasház tulajdonostársai kérelmére, a tulajdonostársak részére elidegeníthető, ha az a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül elidegenítésre és a tulajdonostársak döntenek arról, hogy

       a) a lakás a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül;

       b) a lakás vételárát a rendeletben foglaltak szerint megfizetik;

       c) az alapító okirat szükséges módosítását saját költségükön elvégzik.

 

5. §

 

A jogcím nélküli lakáshasználó részére a lakás akkor idegeníthető el, ha a lakáshasználó elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni.

 

6. §

 

A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlő a saját lakrészével együtt megvásárolhatja, ha részére az Önkormányzat másik lakást nem tud felajánlani vagy megüresedett társbérleti lakrészből önálló lakás nem alakítható ki.

 

7. §

 

 (1) Az épülethez (lakáshoz, helyiséghez) tartozó telket az elidegenítés előtt fel kell osztani, ha az az építésügyi jogszabályokban előírt telekméretet meghaladja és abból a felosztással új telek alakítható ki. A telekfelosztási eljárást a polgármester kezdeményezi az építésügyi hatóságnál.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a telek

a) országos vagy helyi védelem (műemlékvédelem, helyi értékvédelem) alatt áll;

b) a telket az Önkormányzat Képviselő-testülete védett kertté nyilvánította.

 

3. A lakások és helyiségek elidegenítésre kijelölése

 

8. §

 

       (1) Elidegenítésre azok a lakások és helyiségek jelölhetők ki, amelyek nem esnek a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elidegenítést kizáró ok alá.

        

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jelöli ki elidegenítésre

       a) az 1990. szeptember 30-át követően önkormányzati eszközökből létesített vagy szerzett lakásokat, helyiségeket;

       b) a műemléképületben lévő lakásokat, helyiségeket;

       c) azokat a lakásokat, helyiségeket, amelyekhez tartozó telek az építésügyi jogszabályokban előírt telekméretet meghaladja és a telek a 7. § szerint nem osztható fel;

       d) az olyan épületben lévő lakásokat, amelyben az Önkormányzatot megillető tulajdoni hányad a 25%-ot meghaladja;

       e)[3] azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyeknek forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja.

       f)[4]

 

       (3) Az (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a lakásokat, helyiségeket a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jelöli ki elidegenítésre.

 

9. §

 

       (1) A lakások és helyiségek elidegenítésére irányuló javaslatot a polgármester terjeszti elő a 8. § (2)-(3) bekezdése szerint kijelölésre jogosult szervhez.

 

       (2) Ha a lakást, helyiséget elidegenítésre a Képviselő-testület jelöli ki, a kijelölésre irányuló javaslatot előzetes véleményezésre meg kell küldeni a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságnak.

 

4. Az elidegenítésre kijelölt lakás megvételre felajánlása

 

10. §

 

       (1) Az elidegenítésre kijelölt, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakást (a továbbiakban: Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlási joggal érintett lakás) az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult részére kell megvételre felajánlani.

 

       (2) Az elidegenítésre kijelölt, az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlási joggal nem érintett lakást

       a) a bérlőnek,

       b) bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtársaknak egyenlő arányban

kell megvételre felajánlani.

 

11.§

 

       (1) A megvételre felajánlásnak tartalmaznia kell a lakás:

       a) címét, ingatlan-nyilvántartási adatait (társasházi tulajdoni külön-lap száma, helyrajzi szám, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad);

       b) az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó, továbbá a műemléki vagy helyi védettségről szóló tájékoztatást;

       c) 14. §-ban foglaltak szerint meghatározott helyi forgalmi értékét;

       d) vételárát;

       e) a vételár megfizetésének feltételeit;

       f) az Önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartamát.

 

(2) Az ajánlati kötöttség határideje: az ajánlat kézhezvételét követő naptól számított kilencvenedik nap.

 

(3) Ha az ajánlat címzettje az Önkormányzat ajánlatában foglaltakat nem fogadja el, az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a polgármestertől annak felülvizsgálatát. Az ajánlat felülvizsgálata iránti kérelemről a polgármester 30 napon belül dönt.

 

(4) Ha az Önkormányzat ajánlatát a jogosult elfogadja, az elfogadástól számított 45 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni.

 

5. Az elidegenítésre kijelölt lakás kívülálló részére történő elidegenítése

 

12. §[5]

 

Ha az elidegenítésre kijelölt, vételre felajánlott lakást a 10. §-ban felsorolt személyek nem vásárolják meg vagy a lakás üres, azt harmadik személy (a továbbiakban: kívülálló) részére versenytárgyalás útján lehet elidegeníteni. Nem kell versenytárgyalást kitűzni, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 20 millió forintot, és

 

a) a volt házfelügyelői szolgálati lakás 4. § (3) bekezdése és a megüresedett társbérleti lakrész 6. § szerinti elidegenítése esetén;

b) ha az üres lakás a szomszédos lakás bővítéséhez felhasználható, és az üres lakás megvásárlását a szomszédos lakás tulajdonosa lakása bővítése céljából kéri;

c) ha ez alól a Képviselő-testület felmentést adott, a vevő személye és a vételár megjelölésével.

 

 

 

 

13. §

 

 (1)[6] Az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlási joggal érintett lakást kívülállónak a bérlő Ltv. 50. §-a szerinti írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

 

(2) Az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlási joggal érintett lakás esetében a kívülálló vételi ajánlatát az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosulttal közölni kell. Ennek során az elővásárlásra jogosultat 30 napos határidővel kell felhívni az elővásárlási jog gyakorlására.

 

6. A lakás helyi forgalmi értékének meghatározása, vételárának megállapítása

 

14. §

 

      (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékének alapján kell megállapítani.

 

      (2) A lakás helyi forgalmi értékét az Ltv. 52. §-ában foglaltak figyelembevételével, ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell meghatározni.

 

(3) Az Ltv. 52. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem lehet figyelembe venni azoknak a munkáknak az értékét, amelyeknek elvégzése jogszabály vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlő (használó) kötelezettsége.

 

15. §

 

 (1) A vételár a lakás 14. § szerint megállapított helyi forgalmi értéke.

 

(2) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult a 10. § (1) bekezdésében foglalt vételre felajánlás alapján nem vásárolja meg, és az kívülálló részére kerül elidegenítésre, az elővásárlásra jogosultnak a lakást kívülálló által felajánlott vételáron kell megvételre felajánlani.

 

(3)[7] A lakás versenytárgyalás útján történő eladása esetén a kikiáltási ár legalább a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, a vételár pedig az árverés nyertese által felajánlott összeg.

 

7. A lakás vételárának megfizetése

 

16. §[8]

 

(1) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20%-át egy összegben, a fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

 

(2) Ha az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vevő a szerződés megkötésekor

 

a) a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra 10% árengedmény illeti meg;

b) vállalja, hogy a vételárat öt év vagy ennél rövidebb idő alatt megfizeti, a teljes vételárra 5% árengedmény illeti meg.

 

(3) Ha az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vevő a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül a fennálló vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 5% engedmény illeti meg.

 

17. §

 

(1)[9] Ha az Ltv. 49. § szerinti elővásárlásra jogosult és a vele a lakásban legalább két év óta állandó jelleggel együtt lakó egyeneságbeli rokonának az egy főre jutó, havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és nem rendelkeznek ingatlan tulajdoni hányadával:

a) a vételár 15%-át egy összegben kell megfizetni;

b) a fennmaradó vételárhátralékra 20 év részletfizetési kedvezmény adható;

c) a 16. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti vételárengedmény mértéke 15 %, a 16. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti vételárengedmény mértéke 10 %, a 16. § (3) bekezdése szerinti engedmény mértéke 8 %.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a jogosult az adásvételi szerződés megkötését követő hónap első napjától számított 90 kamatmentes nap elteltével kezdheti meg a vételár-részletek törlesztését.

(3) A jövedelmi helyzet megállapítása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4.§-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni. Az egy főre jutó átlagos havi jövedelem számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap.

18. §

 

A volt házfelügyelői szolgálati lakás 4. § (2) – (3) bekezdése, a lakás jogcím nélküli lakáshasználó részére az 5. §, a megüresedett társbérleti lakrész 6.§ szerinti eladása esetén a vételár 40%-át egy összegben, a fennmaradó vételárhátralékot 10 év alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

 

19. §[10]

 

20. §[11]

 

(1) Az Önkormányzat a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra 15 %-os kamatot köt ki.

 

(2) A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

8. Az elidegenítésre kijelölt helyiség megvételre felajánlása,

kívülálló részére történő elidegenítése

 

21. §

 

(1) Az elidegenítésre kijelölt helyiséget a bérlő (bérlőtársak) részére kell megvételre felajánlani. Az ajánlat tartalmára és az ajánlati kötöttség idejére a 11. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 

 

(2)[12] Ha az elidegenítésre kijelölt, vételre felajánlott helyiséget a bérlő (bérlőtárs) nem vásárolja meg, vagy a helyiség üres, azt kívülálló részére versenytárgyalás útján lehet elidegeníteni. Nem kell versenytárgyalást kitűzni, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot nem haladja meg, és

 

a) ha az üres helyiség a szomszédos lakás, helyiség bővítéséhez felhasználható, és az üres helyiség megvásárlását a szomszédos lakás, helyiség tulajdonosa lakása, helyisége bővítése céljából kéri;

b) ez alól a Képviselő-testület felmentést adott

 

(3)[13]

22. §

 

Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiség (a továbbiakban: Ltv. 58. §-a szerinti elővásárlási joggal érintett helyiség) esetében a kívülálló vételi ajánlatát az Ltv. 58. §-a szerinti elővásárlásra jogosulttal közölni kell. Ennek során az elővásárlásra jogosultat 30 napos határidővel kell felhívni az elővásárlási jog gyakorlására.

 

9. A helyiség forgalmi értékének meghatározása, vételárának

megállapítása és megfizetése

 

23. §

 

(1) Az elidegenítésre kijelölt helyiség vételárát a helyiség helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani. A helyiség helyi forgalmi értékének meghatározására a 14. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

(2)[14] A vételár legalább a helyiség helyi forgalmi értéke.

 

(3) A helyiség árverés útján történő eladása esetén a kikiáltási ár a helyiség helyi forgalmi értéke, a vételár az árverés nyertese által felajánlott összeg.

 

 

 

 

 

24. §

 

(1) Ha a helyiséget az Ltv. 58. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 50 %-át egy összegben, a fennmaradó vételár-hátralékot 24 hónap alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

 

(2) Ha az Ltv. 58. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra 10 % árengedmény illeti meg.

 

(3)[15] Az Önkormányzat a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra 15 %-os kamatot köt ki. A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(4)[16]

10. Az adásvételi szerződés megkötése

 

25. §

 

(1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárat, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről – e rendelet keretei között – létrejött megállapodást.

 

(2)[17] A szerződésben a vételárhátralék összegéig, annak biztosítékaként ki kell kötni a jelzálogjognak és a vételárhátralék teljes megfizetéséig fennálló elidegenítési, terhelési tilalomnak az Önkormányzat javára történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. A szerződés előkészítő iroda köteles gondoskodni az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről.

 

11. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

 

26. §[18]

 

(1) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása során az Ltv. 62-64. § rendelkezéseit kell figyelembe venni.

 

(2) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg.

 

 

 

 

 

12. Záró rendelkezések

 

27. §

 

(1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 17/1994.(VI.7.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete, valamint az azt módosító 7/1995. (VI. 7.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet, 23/1995. (XII. 27.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet, 14/1998. (VII. 15.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 23/1998. (XII. 28.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet 5.§-a (2) bekezdésének b) pontja és 11/2000. (V. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet hatályát veszti.

 

28. §

 

(1) A rendelet hatálybalépése előtt

a) az Önkormányzat által tett ajánlat alapján megkötésre kerülő adásvételi szerződésekre az ajánlat megtételekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ajánlati kötöttség még fennáll;

b) létrejött előszerződések esetén az adásvételi szerződést az előszerződés alapján kell megkötni;

c) megkötött adásvételi szerződésekre a szerződéskötéskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

(2) Ha az Ltv. 45-46. §-a szerinti vételi jog jogosultja a vásárlási szándékát határidőben, írásban bejelentette, de vele még az adásvételi szerződést nem kötötték meg, az adásvételi szerződésre továbbra is a 27. § (2) bekezdésében megjelölt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

Melléklet a 21/2001. (X. 31.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez[19]