Történeti áttekintés
2021-ben született meg az a kormányhatározat, ami előmozdíthatja a csillebérci üdülőterület kusza tulajdonviszonyainak rendezését. Jelenleg a rendezést biztosító törvény előkészítése zajlik. Ebben – ahogy korábban is – szerepet kapnak az érintett ingatlantulajdonosok is, akik elmondhatják véleményüket, javaslatokat fogalmazhatnak meg a készülő törvény szövegével kapcsolatban. De honnan is ered a probléma, aminek megoldása a Hegyvidéki Önkormányzat és a csillebérci ingatlantulajdonosok közös érdeke?
Az 1930-as évek
Az 1930-as, 40-es években az úgynevezett zsidótörvények az állampolgárok egy részének tulajdonhoz való jogát is korlátozták. Az akkoriban kiépülő csillebérci üdülőtelepen egészen apró parcellák osztatlan közös tulajdonként jöttek létre. 1942-ben a Csillebérci Üdülőtelep Kft. parcellázta fel a területet, majd értékesítette a saját ingatlantulajdon szerzését korlátozó zsidótörvények miatt osztatlan közös tulajdonba vett csaknem 500, egyenként 70 négyszögöl telkeket.
A háború utáni államosítás során a cég valamennyi tulajdonát állami kezelésbe vették, köztük a közösségi tereket, az addig nem értékesített telkeket, a Csille téri faházat és a telep kisbuszát is.
Dr. Madary Lajos ügyvéd a Pénzintézeti Központ engedélyével a gazdátlanul álló telkek kezelését intézte, azaz bérbe adta az iratok szerinti tulajdonosok nevében, a bérleti díjat egy bankbetétben gyűjtve. Sok régi tulajdonos vagy örököse az idők során megjelent, és bejelentette igényét a tulajdonára. Volt, aki eladta a bérlőnek, volt, aki – akár peres úton is -, használatba vette.
1960-1985 között
A közművesítés során a villany a 60-as évek elején érte el Csillebércet, a vízhálózatot is többször korszerűsítették. A korábbi, Bérc lejtő felől érkező vezetéket a későbbiekben megszűntették, így a vízellátás jelenleg is a Magas út felől történik. A telefonhálózat tovább bővült, a villannyal együtt ez a két közmű az, amiről elmondható, hogy nincs ellátatlan terület Csillebércen.
A múlt század hatvanas éveitől többször és többen kezdeményezték a tulajdonközösség megosztását. Az osztatlan tulajdonú telkek gyakorlatilag öt (plusz további öt hozzárendelt) helyrajzi számon helyezkednek el, és mindenkinek van tulajdona mindegyik helyrajzi számon. Elkülönítésük kizárólag a résztvevők teljes együttműködése mellett valósulhat meg, ehhez legközelebb 1985-ben kerültek, amikor állítólag már csak egyetlen tulajdonos aláírása hiányzott.
A 2000-es évek
Madary ügyvéd úr ténykedésének hullámai a mai napig érzékelhetőek, hiszen az örökösök felbukkanására, és tulajdonjogaik érvényesítésére még 2000 után is volt példa. Mostanra kevés olyan telek van, amely gazdátlanul áll, néhányat továbbra is bérlő használ. A tulajdon a korábbi személyektől a kerületi önkormányzat birtokába került, így a bérlők a Budapest-Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzatával állnak szerződéses viszonyban.
Több kezdeményezés is indult az elmúlt évtizedekben a tulajdonközösség ingatlan-nyilvántartásban történő felosztására, ezek azonban minden alkalommal meghiúsultak, hiszen gyakorlatilag lehetetlen több száz tulajdonost és jogosultat egyszerre elérni és megegyezésre bírni. A megoldást régebben nehezítette a szabványos utakat előíró építési szabály is, ezt azonban az önkormányzat évekkel ezelőttmódosította , mivel a megfelelő útszélesség elérése érdekében hatalmas beton támfalakra, valamint a, garázsok, melléképítmények jelentős részének elbontására lett volna szükség. Miközben a keskenyebb utakat, a házakat elkerülő magánút jellegű, Telek be nem építhető részeit kijelölte az önkormányzat, nem sikerült rávenni a tulajdonosokat, hogy álljanak össze, és alakítsanak kisebb csoportokban legalább 1500-2000 négyzetméteres, a jogszabályoknak megfelelő méretű telkeket.
Az Önkormányzat határozott álláspontja, hogy csak új jogi szabályozással lehet biztosítani az érintettek tulajdonhoz való jogát, és csak így lehet a csillebérciek számára garantálni, hogy ne vegye el a telküket, kilátásukat vagy a telkükre való bejutás lehetőségét egy haszonleső szomszéd. Ennek előkészítéseként az Önkormányzat 2018-ban kezdeményezte a terület légi fényképezését, elindította a földmérői munkát, 2019 tavaszán pedig elrendelte a változtatási tilalmat a csillebérci üdülőterületre.
Az Önkormányzat a víziközmű-társulások megalakításával az ivóvíz-szolgáltatás, zárt szeméttárolók építésével pedig a szemétszállítás problémáját is megoldotta.
A Hegyvidéki Önkormányzat az érintett lakók és a 2000-ben megalakult Egyesület Csillebércért tagjainak részvételével 2021. június 24-én tartott lakossági fórumon nyilvánossá tette a terület tulajdonjogi rendezésének koncepcióját és az erre épülő szabályozási koncepciót az érintettek bevonásával vitára bocsátotta.
Az azóta eltelt időben körvonalazódott a tulajdonrendezést megalapozó normaszöveg, melyet a szabályozás tervezete is lekövetett, így most újabb lehetőség van annak társadalmi egyeztetésére.