Menedék az egykori varroda falai közt

A Budakeszi út 46. szám alatt, a mai Lauder óvoda épületében működött egykor a Klinda Pál katolikus pap által alapított Boldog Katalin Nagyleányotthon. Az intézmény a második világháborúban varrodaként üzemelt, ahol sok üldözött kapott munkát, lakhatást, menedéket. Az alapító emlékére, aki az itt dolgozó mintegy száz zsidó nő és gyermek életét védte a nyilas terror idején, emléktáblát avatott a Lauder iskola.

„Klinda Pál síron túli gesztusa, hogy mi most így, egy sokszínű csapatban együtt vagyunk” – mondta Horányi Gábor, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója az intézmény által szervezett emléktábla-avató ünnepségen. A „sokszínű csapat” kapcsán arra utalt, hogy az eseményt vallástól, felekezettől függetlenül sokan megtisztelték jelenlétükkel – köztük jeles egyházi személyiségek, mint például Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.

A főigazgató szerint mai világunk a szekértáboroktól szól, arról, hogy ugyanúgy kellene gondolkodnunk, vagy harcolnunk a mindenkori ellenségeinkkel szemben, pedig egy közösséget nemcsak az azonosságok, hanem a különbségek is erősíthetik. Az összefogás erejéről szólt Rubovszki Rita, a Patrona Hungaria katolikus gimnázium igazgatónője is, míg Deák Gábor, a Lauder iskola egyik alapítója, valamint Fehérvári Zsolt, a Leövey Klára Gimnázium tanára a katolikus pap életútját idézte fel és embermentő tevékenységét méltatta. Fabiny Tamás evangélikus püspök Klinda Pál példája alapján arra emlékeztetett, hogy „a másik szenvedése cselekvésre kell, hogy indítson minket, nekünk is állást kell foglalnunk a jó és a rossz, az áldás és az átok, a háborúság és a békesség között.”

„Nagyon meg kell becsülnünk azokat, akik nemcsak lélekben, a szívük mélyén utasították el a kirekesztést, hanem tettek is ellene: saját életük kockáztatásával, minden ellenszolgáltatás nélkül mentették zsidó vallású embertársaikat. Nekik állít emléket az Apor Vilmos téri Igazak fala, és most már Klinda Pál emléktáblája is” – nyilatkozta Pokorni Zoltán polgármester, aki ugyancsak részt vett az avatóünnepségen.

Klinda Pál (1903-1945) katolikus pap 1933-tól a Leövey Klára Gimnázium elődjének, az Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetének, Pest egyik legnagyobb leányiskolájának hittantanára volt. Az intézeten belül 1937-ben ő hozta létre a Klára Római Katolikus Ipari Leányközépiskolát, amelynek igazgatója lett. Az iskolához varroda is tartozott, ahol a tanítványoknak kötelező gyakorlatot kellett szerezniük. A végzett növendékeknek hozta létre Klinda a szintén varrodaként működő Boldog Katalin Nagyleányotthont, amely 1941 októberében nyílt meg a Budakeszi út 46. szám alatti villaépületben.

1944 márciusában, a német megszállást követően Klinda Pál felkereste Angelo Rotta apostoli nunciust, hogy helyezze személyes oltalma alá a Budakeszi úti varrodát, ahová ezután az üldözötteket fogadták be. A pap az apostoli nunciatúra alkalmazottja lett, ezáltal megillette a diplomáciai védelem. Emellett sikerült elérnie, hogy a varrodát hadiüzem-részleggé nyilvánítsák, a hadiüzemben dolgozóknak ugyanis bent kellett lakniuk, így az ott dolgozó zsidó lányok és asszonyok – néhányan a gyermekeikkel együtt – menedékre leltek a villa falai köz. A varroda vezetője Mallász Gitta úszóbajnok, grafikusművész és írónő lett, aki fizetség nélkül csak azért vállalta el ezt a megbízatást, hogy két zsidó barátnőjét, Hannát és Lilit megmenthesse.

A nyilas hatalomátvétel után először november 5-én törtek be fegyveresek az otthonba. A házból kiterelt, majd menetoszlopban elindított nőket Klinda Pál az utolsó pillanatban, rendőri közreműködéssel tudta visszafordítani. December 2-án, a következő nyilas betörés kimenetele már nem volt ilyen szerencsés. Noha a lakók nagy részének sikerült elmenekülne egy hátsó, titkos kijáraton, elfogtak tizenhárom nőt, akik Mallász Gitta védelmében a helyszínen maradtak. Köztük volt a varroda vezetőjének két barátnője is. Az otthonba érkező Klinda Pál ez esetben is határozottan kiállt az üldözöttek mellett, ám ekkor már nem tudta megakadályozni, hogy a nőket koncentrációs táborba hurcolják. Közülük csak egyvalaki, Dános Éva maradt életben, aki naplót írt történetéről.

Klinda Pál, Mallász Gitta – akinek emlékműve szintén megtalálható a Lauder kertjében –, valamint Angelo Rotta is megkapták az izraeli Jad Vasem intézet Világa Igaza kitüntetését. Az elismerés azoknak a nem zsidó embereknek adható, akik önzetlenül, életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.