Zarándokút a Hegyvidéken

A program előzményeit összefoglaló Fonti Krisztina kifejtette, hogy 2010-ben alakult meg az Esztergomtól Máriagyüdig tartó Magyar Zarándokút mentén lévő önkormányzatokat tömörítő társulás, aminek kezdetektől az egyik alelnöke Pokorni Zoltán. Hegyvidék önkormányzata szívügyének tekinti a kezdeményezést, ezért is hozott létre elsőként zarándokszállást a Mátyás király úton.

Az alpolgármester emlékeztetett: a zarándokút a civil Magyar Zarándokút Egyesület, az érintett önkormányzatok és az egyház együttműködésére támaszkodik, ebből pedig a XII. kerület is kiveszi a részét.

A zarándokút kiemelten fontos szakasza vezet át a Normafán, ami Hegyvidék legmagasabb területe – kezdte köszöntőjét Pokorni Zoltán, majd röviden bemutatta a kerületet. Elmondta, hogy a XII. valójában peremkerület, Budapest nyugati széle mintegy 60 ezer lakossal. Markánsan két részre oszlik: beépített és beépítetlen területre. Utóbbihoz tartozik a Normafa, amiről sokak azt gondolják, hogy valamiféle korzó, holott ez egy Zugligettől, Budakesziig tartó óriási erdőség.

A kerületben 10 évvel magasabb a várható életkor, mint a pesti oldalon. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a második kerülettel közösen itt él a legtöbb diplomás. 10 ezer körüli a 80 éves felettiek száma, sokan a 90, sőt a 100 évet is megélik.

A Normafán vezető zarándokúthoz számos kerületi szakrális helyszín kapcsolódik. Ilyen az Anna-réti kápolna, amit a Salamin család épített mindenféle engedély vagy hozzájárulás nélkül, közösségi összefogásban. Nagyjából itt állt a Szent Anna-kápolna, amit a háború után munkásfiatalok egyszerűen lebontottak. Körülötte egy engesztelőmozgalom jött létre, amiben megmutatkozik a hívők ereje. Évente kétszer, háromszor majd ezren összegyűlnek itt szabadtéri misére, de hétvégente is sokan eljönnek.

Ezért is hirdetett a katolikus egyházzal közösen pályázatot egy szabadtéri misézőhelyre, melyre 61 pályázat érkezett. Példátlanul nagy szám, azt mutatja, hogy van igény, érdeklődés, van valami, ami megmozgatja az emberek szívét lelkét, a kápolnával kapcsolatban.

Végül az oltár zárhatóságát megoldó két pályázatot választottak ki, így biztosítható, hogy ennek kinyitásával sokan lehessenek jelen a szabadtéri misén, míg rossz időben fedél alatt lehetnek a hívek.

Sajátos, speciális helyről van szó, korábban felvetődött, hogy az eucharisztikus kongresszusra elkészülhet, de jelenleg nincsen céldátum. Szorosan a zarándokúthoz tarotik a Mátyás király úti zarándokszállás is, ezt 2011-ben avatták fel a nyári napközis tábor területén.

Pokorni Zoltán a Normafa rehabilitációját is bemutatta, mint kiemelte, egyre többen jönnek a városból, egy időben szinte városszéli vurstli hangulat ütötte fel a fejét, autósok beálltak parkolni a fák közé, a biciklisek összevesztek a sétálókkal, a szánkósok a síelőkkel, gyerekes szülők a kutyásokkal.

Egymillió ember jár a Normafán évente, a szépség szeretete által fűtött emberek viszont elpusztítják ezt a szépséget, ami paradox helyzetet teremt.

Ahol lehet, már különválasztották a használati módokat, van külön útja a görkorcsolyásoknak, a terepkerékpárosoknak, a sétálóknak, a bicikliseknek, a futóknak.

Épül egy látogatóközpont a tetején egy sítanpályával, alatta gigantikus víztározóval, ami majd télen szükség szerint alapanyagot biztosít a sípályáról hiányzó hóhoz.

Az egykori fácános épületében alakították ki az ország talán legszebb iskoláját, tornateremmel, szertárral, öltözővel, közösségi terekkel. Egy nagyon elhanyagolt, harminc évig bezárt műemléket sikerült így megmenteni. Előtte egy nagy parkoló épült, ami képes kiszolgálni a Normafa térségét. Eggyel lejjebb található a Lóvasút, illetve a Libegő, ez a Normafa alsó kapuja, ahol szintén parkolót alakítottak ki. Maga a Lóvasút épülete nemrégiben újult meg.

Az Eötvös út 48-50. a másik műemlék a Normafán, ide került a Normafapark Intézmény. Ami a Libegőt illeti, sajnos egyelőre nem számít tömegközlekedési eszköznek, pedig megvan a pénz a négyülésessé tételére, a könnyebb beszállást biztosító kuplungolhatóság kialakítására, valamint az alsó és felső végállomás rendebtételére.

Ahogyan a polgármester fogalmazott, az lenne az igazi, ha a normafai kirándulás a Széll Kálmén térről indulna fogaskerekűvel, ami kiválthatná az autókat. 11 éve kezdődött a fogaskerekű fejlesztése az első koncepciótervekkel, megdöbbentő, hogy 102 engedélyre van szükség a meghosszabbításhoz, ebből 99 már megvan.

Az ismertető után Izsák Ibolya mondott verset, majd átadták az „Év zarándoka - 2019” díjat, amelyet dr. Barnáné Károsi Klára vehetett át. A díjazott elmondta, hogy rengeteg élményt, lehetőséget, emberi kapcsolatot kapott a zarándokúttól, ami segít helyére tenni az embert, magába nézni, elmélyülni.

Végezetül Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke, A Magyar Zarándokút 2019-2020, és Szesztai György a Magyar Zarándokút Egyesület elnökségi tagja Jerusalem Way kiépítése című előadása szerepelt a programban.