Elhunyt Marosi Miklós építész

Életének 79. évében elhunyt Marosi Miklós Széchenyi-díjas építész, a hazai középülettervezés kiemelkedő alkotója, a magyarországi építészközélet meghatározó személyisége, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke. Az MMA Marosi Miklóst saját halottjának tekinti.

Marosi Miklós 1942. december 16-án született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait 1960és 1965 közt végezte az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). 1963 és 1965 között a Műegyetemi Hallgatói Tervező Irodában, 1965-tól 1971-ig a Postai Tervező Intézetnél (POTI), majd 1970-től a Középülettervező Intézetnél (KÖZTI Zrt.) dolgozott tervezőként, később műteremvezetői, építész osztályvezetői, stúdióvezetői, vállalati főépítészi beosztásban.
A rendszerváltás után, 1996-ban lett az immár magánirodaként működő KÖZTI Igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től az MMA rendes tagja, 2017-től az MMA alelnöke volt.

Marosi Miklós 2008-tól volt a Hegyvidéki Tervtanács tagja. Magas színvonalú szakmai munkájával, építő jellegű kritikai észrevételeivel szervesen hozzájárult a Hegyvidék épített környezetének fejlődéséhez, védett építészeti örökségeinek megóvásához. Kiemelkedő szintű építészeti-szakmai tudása végtelen szerénységgel párosult. Ismerte és szerette a kerületet. A Hegyvidéket érintő fejlesztések előkészítése során gyakran Opponensként előremutató javaslataival segítette a jobb eredmény elérését.

Pályázatok szakmai bírálatára gyakran kapott felkérést. Bírálóbizottsági tagként rendszeresen közreműködött a MOME Árkay-díj és Árkay-pályázatok elbírásálában is. Részt vett a Hegyvidék Városmajori Szabadtéri Színpad kulturális szolgáltató létesítmény kialakításának városépítészeti és építészeti ötletpályázatának bírálatában.
A Magyar Művészeti Akadémia alelnökeként aktívan közreműködött a Turul-szobor körüli tér újragondolására irányuló tervezési folyamat előkészítésében.

Mesterei között a legjelentősebbek Hofer Miklós, Jánossy György és Zalaváry Lajos voltak. Marosi Miklós nevéhez fűződik számos magyarországi kórházépület, városi szállodák, műemléki rekonstrukciók, irodaházak - köztük a Wienerberger téglaipari vállalat budapesti székháza (1998), illetve a KÖZTI 1993-ban elkészült saját irodaépülete - de ő tervezte a Kodály Múzeumot (1988) és az Újbuda Bevásárlóközpontot (1998) is.

A Széchenyi-díjas építész az utóbbi években a volt BM-kórház területén felépülő Magyar Építészeti Múzeum megvalósításán dolgozott.
"A kortárs építőművészetnek olyan alkotója volt, aki alaposan ismerte a művészettörténeti korszakok jellegzetességeit, a 20. század első felének funkcionalista szemléletmódját, emellett a jelenkor társadalmi igényeit is képes volt felmérni. Marosi építészete a szociális építészet nagyobb léptékű változatának mondható, konkrét helyzetekre adott építészeti válaszai időtállónak bizonyulnak" - olvasható az MMA méltatásában.

Marosi Miklós élete során számos elismerésben részesült. 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1981-ben Ybl Miklós-díjat, 1995-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 2005-ben Prima díjat, 2013-ban Széchenyi-díjat kapott. 2017-ben, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Művészeti Akadémián köszöntötték akadémikustársai.