A holokauszt áldozataira és az üldözöttek védelmezőire emlékezünk

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester koszorút helyezett el az Apor Vilmos téri Igazak Falánál.

„1944. április 16-án kezdődött meg a zsidó vallású és származású honfitársaink gettóba zárása a fronthoz legközelebb eső részeken, Kárpátalján, Felvidéken és Észak-Erdélyben” – mondta el Pokorni Zoltán, aki még oktatási miniszterként, az ezredfordulón tett arra javaslatot, hogy ezen a napon emlékezzenek meg a középiskolákban a holokauszt magyarországi áldozatairól. Mint fogalmazott, azért egy magyar vonatkozású, és nem egy világtörténelmi esemény dátumát választották a magyarországi emléknap számára, mert nem akarták, hogy „ez az ügy a világtörténelem egyik tőlünk távoli zugába űzessék”.

„Magyarok voltak az áldozatok, a gettóba zárt, megalázott, meggyilkolt zsidó emberek, ahogy a gyilkosok jelentős része is magyar volt – hangsúlyozta a polgármester. – Ez a mi ügyünk, nekünk kell vele szembenéznünk, és nem könnyíthetünk a lelkünkön azzal, hogy »ez csak a németek, vagy a távoli Auschwitz problémája«”. Az iskolai emléknapot azért tartja fontosnak, mert személyessé teszi az emlékezést: a diákok végiggondolhatják, mit élhettek át egykor a hozzájuk hasonló korú zsidó gyermekek, fiatalok. Egy iskolás így nemcsak az áldozatok számát láthatja maga előtt, hanem „egy eleven arcot, aki ő is lehetne” – fűzte hozzá.

Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy az önkormányzat 2005-ben állította fel Igazak Falát, ami azokra emlékeztet, akik az életük kockáztatásával védték a zsidó vallásuk, származásuk miatt üldözötteket. A falra első körben mintegy nyolcszáz nevet véstek fel, de ahogy a történészek haladnak előre a kutatómunkával, illetve a családok újabb és újabb javaslatokat tesznek, időről időre kiegészítik az embermentők névsorát.