sashegyi09

Jövőre, veletek, ugyanitt!

Vidám gyerekzsivaj, mosolygó és büszke felnőttek, a másik produkcióját nagy tapssal díjazó fellépők, összetartozás. Ezt mind-mind érzi a kívülálló a Hegyvidéki Néptánc Találkozón, amelyet idén huszonkettedik alkalommal rendeztek meg.

A kerület egyik legrégebbi, minden évben hagyományosan megrendezésre kerülő eseményén a fenti jóérzéseken túl mással is találkozik a néző a MOM Kulturális Központban: a szó szoros értelemben felszabadult tánccal. Az itt fellépő gyerekek előadásában semmiféle szereplés okozta feszengést nem látni, csak természetes játékosságot, magabiztosságot és az örömöt, hogy bemutathatják a tudásukat. Mindez egyformán igaz a gyógypedagógiai iskolából érkezett nebulókra, a szárnyaikat bontogató alsós kisiskolásokra vagy azokra a kiskamasz fellépőkre, akik már sok éves tudást tudhatnak maguk mögött.

csillagszemu04

Színes a paletta a táncok sorában: láthatunk zempléni, dunántúli, szatmári, sárközi, sóvidéki, bogártelki, vajdakamarási, rábaközi táncokat, vagy éppen sárközi játékot, hallhatunk külön ének előadást és zenekari muzsikát.

tundok_zenekar

A magyar népzenét és néptáncot, a magyar hagyományokat szerető néző azzal a megnyugvással jön el az előadásról, hogy sokan vannak, lesznek, akik tovább viszik kultúránk e fontos szeletét. És hogy kik voltak, akik megajándékoztak minket egy szép estével? A Sashegyi Néptáncegyüttes, a Fekete István Általános Iskola és Szakiskola, az Újbudai Babszem Táncegyüttes, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola, a Tímár Együttes, a Csillagszemű Táncegyüttes, a népdalszakos Nádasdy Fanni, és a talpalávalót húzó Tündök Zenekar.

babszem06

elte01

fekete01

Az első sorokban ülő, egymást váltó fellépők lelkesen tapsolták egymás előadását, a színházterem másik felében ülő szülők és hozzátartozók ugyanúgy füttyögve és vastapssal jutalmazták a más iskolából érkezett gyerekeket, mint a sajátjaikat, leghátul pedig a nebulók bölcsis és óvodás kistestvérei pörögtek-forogtak a zenére. Ők mindannyian azzal a jóleső gondolattal térhettek haza az est végén, hogy „Jövőre, veletek, ugyanitt!”

V. K.