*

Kossuth követői versenyeztek

Kossuth követői versenyeztek

Idén is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kiss János altábornagy utcai Tanító - és Óvóképző Kara adott otthont a Kossuth-szónokverseny és retorikai konferenciának. Az eseményt, az 1999-ben megrendezett első versenyhez hasonlóan, Pokorni Zoltán polgármester nyitotta meg.

2007-ben a közügy és a magánügy volt a szónokverseny kötelező témája, ami jóslatként is megállta a helyét. Hiszen maga a program mára egyszerre vált közüggyé, és egyben magánüggyé azok számára, akik a szervezésében szerepet vállalnak – hangzott el a 20. Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia bevezetőjén, ahol a szervezők nevében beszélő Pölcz Ádám adjunktustól megtudhattuk, hogy a programot elsőként 1999-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, a mai Pedagógiai és Pszichológiai Karon rendezték meg, majd járt a Jogtudományi Kar dísztermében és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácstermében. Innen került a Tanító- és Óvóképző Karra 2016-ban. Az immár két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt Adamikné Jászó Anna professzor asszony álmodta meg és szervezte hosszú időn keresztül, rajta kívül a zsűriben helyet foglaló Koltói Ádám vesz részt a kezdetek óta a megvalósításban.

A jelenlévőket köszöntő Márkus Éva rövid történeti visszatekintésében elmondta, hogy a tanító- és óvóképző kar elődintézménye az 1869-ben Eötvös József által alapított, 150 éves Budai Képző, 1959-től a felsőfokú Tanítóképző Intézet, 1975-től Budapesti Tanítóképző Főiskola néven működött az intézmény, majd 2000-től az ELTE karává vált.

 markus_eva02

A kar dékánja Móricz Zsigmondot idézve tette fel a kérdést: ki az a Kossuth Lajos, aki beszélt németül, magyarul, deákul, tótul, franciául, olaszul, zsidóul, görögül, angolul és török nyelven, keveset oroszul, és aki negyvennyolcban a világ egyetlen vértelen forradalmát megcsinálta. Hiszen odáig forradalom volt az, míg végrehajtotta a jobbágyfelszabadítást, utána lett szabadságharc, amikor a zsarnoksággal szemben védte a polgári eredményeket.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendkívüli szónoki képességeiről is ismert államférfi az Európai Unió alapgondolatát már 1852-ben, az amerikai képviselőház Kossuth-bankettjén megalapozta, amikor kijelentette: „Boldog az ön hazája, uram, mert az Úr áldása kiválasztotta, hogy bizonyítsa be sok szabad állam szövetségének dicsőséges kivihetőségét. Minden állam megtartván államjogi önkormányzását s mégis egyesülve egy nagy egészben. Minden csillag ragyogván tulajdon fényében, összesen mégis csak egy csillagzatot képez az emberiség égboltozatán”.

Márkus Éva szerint a Kossuth retorikáját, jogászi munkásságát, illetve Ceglédhez fűződő viszonyát feldolgozó szónokverseny, és az ehhez kapcsolódó konferencia számos kérdésünkre válaszokat adhat.

Juhász Judit, a kezdeményezést támogató Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke felidézte, hogy 1936-ban az ELTE bölcsészkarán Kodály Zoltán javaslatára meghirdetett szép magyar beszéd versenyt az a Lőrincze Lajos nyerte, aki később a magyar nyelv ügyének egyik legnagyobb formátumú képviselője lett.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 1989-ben alakult, első elnöke Bánffy György színművész volt, őt Grétsy László követte.
„Őrizzük meg a magyar nyelvet, a nyelv tisztaságát, kötőerejét, és azt a méltóságot is, hogy szabadon legyen használható a határokon túl is. A Kossuth-szónokverseny ennek egyik fontos tartópillére lehet” – hangsúlyozta Juhász Judit hozzátéve, hogy az állami költségvetés közvetlenül támogatja a szövetség munkáját és ezen keresztül a szónokverseny megrendezését is.

„Egy rendezvénysorozatot elindítani sosem egyszerű, de évről évre megismételni még nehezebb. Nagy siker tehát a versenyt húsz éven keresztül életben tartani, és látni, hogy van kinek továbbadni a stafétabotot” – hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán, aki oktatási miniszterként az 1999-es rendezvényt is megnyitotta. A polgármester kiemelte: a megmérettetés jó, mert motivál, lelkesít, viszont gyerekek esetében a rangsorolást nem tartja mindig helyénvalónak. Hegyvidéken éppen ezért létezik egy futóverseny, ahol nem az eredmény, hanem a teljesítmény számít, tapsot kap a győztes, de még nagyobbat az utolsó helyezettek.

Pokorni Zoltán útravalóval is szolgált, amikor kifejtette, hogy az a jó szónok, aki „áttetsző személyiség, nem tolakodik a téma elé, nem magát akarja eladni, nincs a fókuszban, inkább kicsit hátrébb lép, hogy így áruljon el többet magáról.

A megnyitót követően kezdődött a szakmai konferencia, melyen Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Lajos múzeum igazgatója a szónokló Kossuth Lajost mutatta be. Dr. Lózsi Tamás a Kossuth-Széchenyi vitát ismertette, míg dr. Gönczöl Andrea a jogász Kossuth Lajosról tartott előadást.

A szónokversenyen először "az igasságos ember mindenkit szabadnak kíván, az igasságtalan csak önmagát" Kossuth idézetet kibontva kellett beszédet mondania a résztvevőknek, akik az ilyenkor szokásos rögtönzésekkel zárták a programot.

szalai_bence04