Közösségi házat kap az Istenhegyi Szent László-plébánia

A Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló beruházás alapkőletételét megelőzően Erdő Péter bíboros celebrálta a Szent László-templomban megtartott ünnepi szentmisét, majd megáldotta azt az időkapszulát, amelyet Gulyás Gergely közreműködésével, a közösségi ház kijelölt alapjának mértani közepében helyeztek el.

Kocsis István plébános arról beszélt, hogy amikor 2000 augusztusában első alkalommal tartott misét a Szent László-templomban, a plébániának csak egy alig tizenöt négyzetméteres hittanterme volt. Később sikerült egy harminc fős teret is létrehozni, ám ez is kevésnek bizonyult. Erdő Péter bíboros támogatásával döntötték el, hogy létrehoznak egy nagyobb közösségi házat, hiszen „a közösségi élmény megéléséhez, megfelelő térre van szükség”.

Négy év telt el azóta, de mára egyházi és állami összefogással az álom megvalósulhat, az engedélyek rendelkezésre állnak, így megkezdődhet az építkezés.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az építkezés kezdetén Isten segítségét kérjük erre a nagy vállalkozásra, a munka sikerére. Közösségi ház készül, amely örökhagyás, üzenete mindig időszerű, hiszen esküvőket, első áldozásokat, bérmálásokat, keresztelőket, hittanórákat, cserkész összejöveteleket tartanak majd benne.

„Tudjuk, hogy ami itt történik, jobbá teszi az életünket, kinyitja az örökkévalóság kapuit” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az „antikultúrák világában, a kultúrák keveredésének idején, a hit tagadásának évtizedeiben, csak nehezen születhet újjá a kultúra. Európa bajban van, nem élünk könnyű időket. Sokan azt mondják, hogy ez a meccs lefutott, Európa megváltozik, ezt el kell fogadni, és alkalmazkodni hozzá”.

Intő jel a Közel-Kelet keresztény közösségének sorsa, mely megmutatja, hogy bár a világban nő a keresztények száma, ha nem sikerült megfordítani az ottani folyamatokat, akkor kontinensünk belátható történelmi távlatban keresztények nélkül marad. Új népek, új hitek állnak a helyünkre – figyelmeztetett Gulyás Gergely, aki a megoldásra is rámutatott: „Mi úgy gondoljuk, van remény, ennek forrása a hit, a hitből élő közösségek. Ilyen ez a közösségi ház is, amelyet tevékenysége szentelhet majd meg”.

Kiemelte: a kormány azt tartja legfontosabb feladatának, hogy lehetőséget nyisson a gyarapodásra és a megmaradásra. Ezért születnek családbarát intézkedések, és ezért az egyházaknak talán ma könnyebb feladataikat, küldetésüket teljesíteni. De azt is tudnunk kell, hogy a nemzet, az ország megmaradásához nagy szükség van az istenhegyihez hasonló közösségekre, hiszen ezeket a kormány nem hozhatja létre. „Azzal segíthet, amivel tud, és amit tenni lehet, és örülhet annak, hogyha ez a segítség sokak erőfeszítésének és elkötelezettségének köszönhetően eléri célját, és beteljesül.”

Erdő Péter bíboros arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek kell egy találkozóhely. Lassan Budapesten is megalakulnak a közösségi házak, amik a háború előtt már léteztek, azonban később a hatalom elvette őket. „A XII. kerületi közösség is régóta tervezi, hogy megépíti a saját találkozóhelyét. Jó látni, hogy a hívőket megmozgatta a lehetőség, és a maguk módján hozzájárulnak a megvalósításhoz” – tette hozzá.

Az önkormányzat már számos közösségi teret alakított ki, ezeket sikerült tartalommal megtöltenie a polgároknak, most viszont egy kicsit más a helyzet – nyilatkozott Pokorni Zoltán utalva arra, hogy ezúttal a templomba járók kérték az épület létrehozását. És nem csak a közösségi házét, hiszen hamarosan a plébánia kertjében megtörténik az új óvoda alapkőletétele. Mindez a sváb hagyományokat is őrző hívek erejét, összetartását bizonyítja – hangsúlyozta Hegyvidék polgármestere egyúttal emlékeztetve arra, hogy a szomszédos református gyülekezet ugyancsak egy óvoda építése előtt áll. Ezek a fejlesztések pedig mindannyiunk javát szolgálják.