Mátyás király a Hegyvidéken
Mátyás születésének 575., valamint trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából, szakmai konferenciát szervezet a Helytörténeti Gyűjtemény és az önkormányzat. A Hegyvidék Galériában megtartott programon történészek, régészek, muzeológusok adtak ízelítőt Mátyás életéről és kerületi kötődéseiről.
A rendezvényt megnyitó Fonti Krisztina kiemelte, hogy a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és az önkormányzat immáron nyolcadik alkalommal hirdette meg a Hegytörténeti konferenciát. 2000-ben, a kerület alapításának 60. évfordulóján került sor az első konferenciára, amit 2007-ben élesztettek fel ismét. Akkor Jókai és a Svábhegy kapcsolatáról esett szó. Egy évre rá, ezt követte a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára összehívott szakmai találkozó, így a mostani valójában a második Mátyással foglalkozó program. „Számunkra fontos Mátyás király alakja, hiszen számos kerületi emlék idézi fel személyét és uralkodását. Elég a Városkútra, a Fácánosra vagy a Szépjuhásznéra gondolni. Arról nem is beszélve, hogy a kerület első neve Mátyás király város volt” – emlékeztetett az alpolgármester. Mint rámutatott, a jelen értékeit csak akkor tudjuk igazán megbecsülni, ha ismerjük a történelmünket, tisztában vagyunk a múltunkkal, tudjuk azt, hogy a közvetlen környezetünkben, hazánkban és Európában, mi minden történt.
„Ehhez járulnak hozzá a konferencia előadásai, amelyek komoly szellemi töltekezésre adnak lehetőséget. Nem véletlen az időpontválasztás sem, hiszen Advent pontosan ez utóbbiról szól: a szellemi, lelki feltöltődésről” -– kívánt tartalmas időtöltést Fonti Krisztina.
Az első előadáson Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történésze, Mátyás király és a Hegyvidék kapcsolatát elevenített fel. Többek között elmondta, hogy a sváb-hegyi Golf szállót 1939-ben a Mátyás király városra, illetve a közeli Nyéki palotára reflektálva, vadászkastély-szerűen építették. Erre utal a középkori belső kialakítás, valamint az étteremben elhelyezett Molnár C. Pál festmények, amelyek többek között a vadászó, illetve a vadászatról hazatérő királyt ábrázolják.
Az 1938-tól hivatalos Mátyás király város elnevezés azonban csak papíron létezett, a köztudatba nem került be, 1940-ben a budai újságok is Hegyvidékről írtak. Ennek ellenére 2000-ben emléktáblát állítottak a Mátyás király város tiszteletére, míg a polgármesteri hivatal melletti téren, 2 évvel később, egy Hunyadi Mátyás szobrot állíttatott az önkormányzat.
A konferencia előadói felelevenítették Mátyás király udvarát, szó esett Szilágyi Erzsébet budai lakhelyéről, a Budaszentlőrinci pálos kolostorról, a Mátyás-kori Visegrádról és a korabeli hölgyekről. A hegyvidéki kötődéseket képviselte a Város-kút és rendszerének ismertetése, és a Buda környéki vadászatok bemutatása, végezetül érdekességek hangzottak el Mátyás haláláról.
