Posztumusz lett a Hegyvidék díszpolgára Ráday Mihály

A Hegyvidéki Önkormányzat posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesítette az egy évvel ezelőtt elhunyt operatőrt és rendezőt, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítóját, Ráday Mihályt, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az épített örökségünk megőrzése érdekében folytatott, állhatatos munkájával. A díjat özvegye, Ruttka Andrea vette át Pokorni Zoltán polgármestertől a MOM Kulturális Központban rendezett ünnepségen.

„Nem csak hagyományőrző volt, hanem hagyományteremtő is” – jellemezte a díjazottat Pokorni Zoltán, aki úgy látja: az Unokáink sem fogják látni… című műsorát 1980-ban elindító Ráday Mihály azért válhatott egyfajta „intézménnyé”, mert televíziós személyiségként bátran tudta kezelni az ezzel járó ismertséget, nyilvánosságot, és nem élt vele vissza. Bár komoly sérelme volt, hogy harminc év után megszüntették a műsorát, azt túlélte, nemcsak ő maga, hanem az a mozgalom is, amit létrehozott. A Budapesti Városvédő Egyesület, illetve a Város- és Faluvédők Szövetsége jelenleg is aktívan működik, a központjuk itt, a Hegyvidéken, a Böszörményi úton található.

„Ráday Mihály megtalált valamit, ami egyre fontosabb lett az emberek számára – vélekedett a polgármester. – Ez a múlt megbecsülése, annak felismerése, hogy az életünk nemcsak térben létezik, hanem időben is. Egy történet részei vagyunk, és ezt a történetet újra és újra tárgyak, épületek, kandeláberek, szobrok kapcsán fel kell idézni és el kell mesélni, mert így lesz teljes az életünk. Mihály erről tudott jól beszélni.”

Nagy Gergely építész, az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke arról szólt, hogy Ráday Mihály a múltból fennmaradt, sokaknak apróságnak tűnő értékekre hívta fel a figyelmet műsorával, illetve a rendszerváltás után, 17 éven át a Fővárosi Közgyűlés tagjaként is az épített örökségünk megmentéséért küzdött. Képviselőként kezdeményezte a védett épületek helyreállításának támogatását, az így létrehozott fővárosi alappal értékes épületek sokasága újulhatott meg. Az Andrássy úti kandeláberek visszaállítását, vagy Róth Miksa hányódó gyűjteményének megmentését neki köszönhetjük, de jelentős szerepe volt abban is, hogy az egykori zugligeti lóvasút végállomás-épülete megmaradhatott az utókornak.

„Az utóbbi három évtizedben a magyar műemlékvédelem megkerülhetetlen személyiségévé, véleményalkotójává vált” – jelentette ki az építész, aki Ráday Mihály népművelő szerepét is kiemelte: mint mondta, az elődeink által létrehozott csodákra és azok megbecsülésére irányította rá az emberek figyelmét. Nagy Gergely szerint a kerületünk a Kovács J. honvéd síremlékénél megtartott, bensőséges március 15-i ünnepségek hagyományán túl is sokat kapott Ráday Mihálytól, hiszen „mindazok, akikkel kapcsolatba került, más érzékenységgel, másképp látják saját környezetüket, és másképp fordulnak a saját múltjuk felé.”