Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

A Hegyvidékről

Petőfi-emléktábla


PETŐFI SÁNDOR A HEGYVIDÉKEN

Petőfi Sándor számos szállal kötődik a Hegyvidékhez. Legismertebb kerületi története, amikor a budai vár ostroma idején, 1849 májusában felkereste Görgei Artúrt a svábhegyi Óra-villában, azonban itteni látogatása nem az egyetlen alkalom, amikor Petőfi Sándor a Hegyvidéken tartózkodott.

Több visszaemlékezés szól arról, hogy előszeretettel járta a budai hegyeket, beszámolók és versek tanúskodnak kirándulásairól és az itt töltött élményeiről. Járt a Disznófő és az Istenszeme vendéglő közötti kis tónál 1846 nyarán, ahol a Tízek Társaságával mulatott. Frankenburg Adolf író is megemlíti, hogy kiváltképp szeretett a Zugligetben mulatni. nem véletlen, hogy 1847. június 17-én amikor Bécsbe költözött az Életképek egykori laptulajdonosa Petőfi barátaival egy lakomával búcsúztatta őt a zugligeti Vadászudvar vendéglőben, ahol ma a Zugligeti Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete áll.

A híres portréfestő Barabás Miklósnál is járt a Városmajorban 1848-ban, ahol Barabás előszeretettel fogadta előkelő vendégeit budai villájának kertjében. Valószínűleg itt készítette el Petőfi egyik legismertebb ábrázolását.

Többször járt Petőfi a Svábhegyen is, egyik legemlékezetesebb itteni élménye, amikor elviharzott Jókai és Laborfalvi Róza svábhegyi eljegyzési vacsorájáról, mivel ellenezte barátja házassági szándékát. Pár nappal később a sok gond elől Zugligetbe menekült, ahol élete talán egyik legboldogabb napját tölthette el feleségével, Szendrey Júliával. 1848. szeptember 8-án első és egyetlen házassági évfordulójukat itt ünnepelték. Két verset is írt ekkor „A bokor a viharhoz”, valamint „A hegyek közt” címűt. Ez utóbbi költemény születési helyeként a költő a Zugligetet jelölte meg, vélhetően inkább a közeli Normafánál, esetleg a Tündér-sziklánál íródhatott, hiszen onnan tárulhatott fel előtte a város „alant, alant a mélyben, a kék messzeség ködében”.

Érdekes emléke még Petőfi Sándor kerületi kultuszának egy zugligeti vendéglő, mely az 1930-as években Petőfi tanyája címmel működött, oldalán egy fővárosi szinten is különleges emléktábla állt. Az emléktábla szerencsésen túlélte a XX. század viharait és mind a mai napig megtalálható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény raktárában.

Barabas_Miklos_Petofi_portreja_1848
Barabás Miklós Petőfi portréja 1848


A_Petofi_tanyaja_vendeglo
A Petőfi tanyája vendéglő



.