Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

Rendeződhetnek végre a csillebérci üdülőtelep tulajdonviszonyai

Rendeződhetnek végre a csillebérci üdülőtelep tulajdonviszonyai

Megszületett az a kormányhatározat, ami előmozdíthatja a csillebérci üdülőterület kusza tulajdonviszonyainak rendezését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a keskeny ösvények is megújulhassanak rendes csatornával és vízelvezetéssel. Megkezdődött tehát a probléma megoldásának előkészítése, a kormány elé várhatóan november végén kerülhet a rendezésre vonatkozó előterjesztés.

Az 1930-as, 40-es években az úgynevezett zsidótörvények az állampolgárok egy részének tulajdonhoz való jogát is korlátozták, ezért jöttek létre egészen apró parcellák osztatlan közös tulajdonként az akkoriban kiépülő csillebérci üdülőtelepen. A mai napig ez a helyzet: öt nagy helyrajzi számon több száz kis tulajdon van széljegyen bejegyezve, emiatt szinte kibogozhatatlanok a viszonyok.
Több kezdeményezés is indult az elmúlt évtizedekben a tulajdonközösség ingatlan-nyilvántartásban történő felosztására, ezek azonban minden alkalommal meghiúsultak, hiszen gyakorlatilag lehetetlen több száz tulajdonost és jogosultat egyszerre elérni és megegyezésre bírni. A megoldást régebben nehezítette a szabványos utakat előíró építési szabály is, ezt azonban az önkormányzat évekkel ezelőtt felfüggesztette, mivel a megfelelő útszélesség elérése érdekében hatalmas beton támfalakra, valamint a házak jelentős részének elbontására lett volna szükség. Miközben a keskenyebb utakat, a házakat elkerülő szabályozási vonalakat kijelölte az önkormányzat, nem sikerült rávenni a tulajdonosokat, hogy álljanak össze, és alakítsanak kisebb csoportokban legalább 1500-2000 négyzetméteres, a jogszabályoknak megfelelő méretű telkeket.
„A víziközmű-társulások megalakításával az ivóvíz-szolgáltatás problémáját megoldottuk, és a szemétszállítás gondját is orvosoltuk zárt szeméttárolók építésével. Most jogilag is lehetővé válhat, hogy kicsi, alig pár száz négyzetméteres, 1/1-es telkek jöjjenek létre” – nyilatkozta dr. Gottfried-Tusor Gabriella jegyző.
„Számítások szerint nagyjából négy-öt év alatt építhető meg az üdülőtelep úthálózata. Az utak most megépülhetnek, alájuk pedig csatorna kerül, és a hegy kőzetrétegeibe eresztett szennyvíz többé nem károsítja a környezetet” – mondta a jegyző, aki hangsúlyozta, hogy a problémák rendezése mindenki érdeke, hiszen a Hegyvidéken élők különösen fontosnak tartják a környezet védelmét.
Az utak szélessége – a jogszabály által lehetővé tett engedményekkel – nem változik, mivel a szélesítésre irányuló próbálkozások korábban kudarcot vallottak, ugyanakkor az osztatlan közös tulajdonban lévő magánutak közterületek lehetnének. Az utak kisajátítási díj nélkül kerülnek köztulajdonba, a tulajdonosokat azonban kompenzálja az ingatlanjaik értéknövekedése, a tulajdoni helyzet rendezéséből és a rendes úthálózat kialakításából adódóan.